A fővárosi iskolák helyzetét részletesebben ismerjük, mert nagyobb figyelmet kaptak a sajtóban. Vidéken azonban nehezebb rávenni a pedagógusokat a nyilatkozásra, mert félnek a következményektől. Van iskola, ahol kifejezetten megtiltották a tantestületnek, hogy interjút adjanak.
„Minden osztályfőnök maga tanítja a nyelvtant, irodalmat az osztályának, mert magyartanár nincs, technikatanár sincs, ezt is az osztályfőnökök tanítják a saját osztályuknak, az igazgatóhelyettes szeret rajzolni, ezért a rajzot ő oktatja, a kémiatanár egy másik településről jár át, az énektanár szintén óraadó.” – mondta egy vidéki iskola tanárja a Válasz Online-nak.
A híroldal szerette volna feltérképezni a vidéki tanárok helyzetét, ezért több település pedagógusával is beszéltek, akik elszomorító képet festettek az ottani körülményekről. Az is árulkodó, hogy csak teljesen anonim formában mertek nyilatkozni, még a város nevének elhallgatását is kérték, mert ennyire félnek a retorziótól. Az egyik beszámoló szerint többen direkt utasítást is kaptak a tantestületi értekezleten, hogy senkinek ne nyilatkozzanak, mert „utánuk nyúlnának”.
„Ha a Horthy rendszert tanuljuk, még egy hetedikes, falubeli gyereknek is feltűnik, hogy az egészen hasonló ahhoz, ami ma van” – nyilatkozta egy másik tanár, akinek az iskolájából több szakos tanár is hiányzik. A természettudományi órák egy részét például egy biológus tartja, aki egy másik településről ingázik hozzájuk.
Vannak az egész országot érintő problémák is
Egy gyógypedagógus elmondása alapján a legdühítőbb számára nem is az alacsony bérek, hanem a sok adminisztráció és a fizetetlen helyettesítések. 30 óráig minden pedagógus ingyen helyettesít, mivel az állam csak ezen felül fizet a plusz munkáért. És csak ezután kezdenek hozzá a többi feladathoz: adminisztráció, dolgozatjavítás, felkészülés, szakkörök. Több megkérdezett bírálta az új minősítési rendszer bevezetését is, amellyel még szigorúbban ellenőriznék a tanárok munkáját - erről itt olvashattok részletesebben.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
