A pedagógusok közel fele nehezen, vagy nagyon nehezen él meg jövedelméből egy friss felmérés szerint, ráadásul a tanárhiány is egyre égetőbb probléma.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatói áprilisban készítettek egy felmérést, amiben 725 tanárt kérdeztek meg az oktatási tiltakozásokkal és követelésekkel, valamint a közoktatásban tapasztalt nehézségekkel kapcsolatban. Ebből az derül ki, hogy a pedagógusok 44 százaléka „kijön” a jövedelméből, 45 százalékuk nehezen, vagy nagyon nehezen él meg jövedelméből, és mindössze 3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy kényelmesen megélnek - írta meg a 444.
Mindeközben a KSH friss adatai alapján márciusban 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete:
A pedagóguskutatás eredménye alapján a tanárok ezeket tartják a legfőbb problémáknak:
A kérdésekből az is kiderült, hogy a válaszadók döntő többsége, 86 százaléka támogatja a tiltakozások célját. A pedagógusok 42 százaléka nem vett részt egyáltalán a tiltakozásokban, míg a maradék 58 százalék részt vett valamilyen tiltakozási formában.
A fizetés alacsony, de a tanárhiány magas
Egyik fia egy informatikai szakközépiskolába jár, de szeptemberben volt utoljára informatikatanára, a másik fiának pedig a sporttagozatos általános iskolában másfél hónapja nincs testnevelés órája – erről számolt be Korchma Zsombor, a Minecraft táboroztató Creative Science alapító tagja egy Facebook bejegyzésben követőinek:
Két gyermeke tanul a közoktatásban, mindketten egy budai intézményben, amelyről azt írja Korchma, hogy "nem számítanak elitnek, de kifejezetten jónak vannak elkönyvelve".
Az informatikát tanuló gyermekének eddig 5 "Projekt hete" volt, ami azt jelenti, hogy nincs oktatás egy hétig, mert olyan kevés a tanár, hogy a suli egyik felének tanítanak, a másiknak nem. A másik fiának pedig átlagban heti kétszer 11:50-re kell iskolába mennie, amikor három "ügyeleti órája van", tehát nincs rendes tanítás.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
