Alig van tanár, és még az a kevés is nehezen él meg a fizetéséből

A pedagógusok közel fele nehezen, vagy nagyon nehezen él meg jövedelméből egy friss felmérés szerint, ráadásul a tanárhiány is egyre égetőbb probléma.

  • Tornyos Kata

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatói áprilisban készítettek egy felmérést, amiben 725 tanárt kérdeztek meg az oktatási tiltakozásokkal és követelésekkel, valamint a közoktatásban tapasztalt nehézségekkel kapcsolatban. Ebből az derül ki, hogy a pedagógusok 44 százaléka „kijön” a jövedelméből, 45 százalékuk nehezen, vagy nagyon nehezen él meg jövedelméből, és mindössze 3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy kényelmesen megélnek  - írta meg a 444.

Mindeközben a KSH friss adatai alapján márciusban 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete:

A pedagóguskutatás eredménye alapján a tanárok ezeket tartják a legfőbb problémáknak:

  • alacsony bérek
  • magas munkaterhek
  • tanári autonómia hiánya
  • tananyag nem megfelelő összetétele
  • adminisztrációs terhek

A kérdésekből az is kiderült, hogy a válaszadók döntő többsége, 86 százaléka támogatja a tiltakozások célját. A pedagógusok 42 százaléka nem vett részt egyáltalán a tiltakozásokban, míg a maradék 58 százalék részt vett valamilyen tiltakozási formában.

A fizetés alacsony, de a tanárhiány magas

Egyik fia egy informatikai szakközépiskolába jár, de szeptemberben volt utoljára informatikatanára, a másik fiának pedig a sporttagozatos általános iskolában másfél hónapja nincs testnevelés órája – erről számolt be Korchma Zsombor, a Minecraft táboroztató Creative Science alapító tagja egy Facebook bejegyzésben követőinek:

Két gyermeke tanul a közoktatásban, mindketten egy budai intézményben, amelyről azt írja Korchma, hogy "nem számítanak elitnek, de kifejezetten jónak vannak elkönyvelve".

Az informatikát tanuló gyermekének eddig 5 "Projekt hete" volt, ami azt jelenti, hogy nincs oktatás egy hétig, mert olyan kevés a tanár, hogy a suli egyik felének tanítanak, a másiknak nem. A másik fiának pedig átlagban heti kétszer 11:50-re kell iskolába mennie, amikor három "ügyeleti órája van", tehát nincs rendes tanítás.

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.