A pedagógusok közel fele nehezen, vagy nagyon nehezen él meg jövedelméből egy friss felmérés szerint, ráadásul a tanárhiány is egyre égetőbb probléma.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatói áprilisban készítettek egy felmérést, amiben 725 tanárt kérdeztek meg az oktatási tiltakozásokkal és követelésekkel, valamint a közoktatásban tapasztalt nehézségekkel kapcsolatban. Ebből az derül ki, hogy a pedagógusok 44 százaléka „kijön” a jövedelméből, 45 százalékuk nehezen, vagy nagyon nehezen él meg jövedelméből, és mindössze 3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy kényelmesen megélnek - írta meg a 444.
Mindeközben a KSH friss adatai alapján márciusban 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete:
A pedagóguskutatás eredménye alapján a tanárok ezeket tartják a legfőbb problémáknak:
A kérdésekből az is kiderült, hogy a válaszadók döntő többsége, 86 százaléka támogatja a tiltakozások célját. A pedagógusok 42 százaléka nem vett részt egyáltalán a tiltakozásokban, míg a maradék 58 százalék részt vett valamilyen tiltakozási formában.
A fizetés alacsony, de a tanárhiány magas
Egyik fia egy informatikai szakközépiskolába jár, de szeptemberben volt utoljára informatikatanára, a másik fiának pedig a sporttagozatos általános iskolában másfél hónapja nincs testnevelés órája – erről számolt be Korchma Zsombor, a Minecraft táboroztató Creative Science alapító tagja egy Facebook bejegyzésben követőinek:
Két gyermeke tanul a közoktatásban, mindketten egy budai intézményben, amelyről azt írja Korchma, hogy "nem számítanak elitnek, de kifejezetten jónak vannak elkönyvelve".
Az informatikát tanuló gyermekének eddig 5 "Projekt hete" volt, ami azt jelenti, hogy nincs oktatás egy hétig, mert olyan kevés a tanár, hogy a suli egyik felének tanítanak, a másiknak nem. A másik fiának pedig átlagban heti kétszer 11:50-re kell iskolába mennie, amikor három "ügyeleti órája van", tehát nincs rendes tanítás.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
