Márciusban 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete

A nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

  • Eduline/MTI

Februárban még 531 200 forint, márciusban már 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete - derül ki a KSH friss adatai alapján. A statisztikai hivatal adatai szerint így a kedvezmények figyelembevételével a nettó átlagkereset 398 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset 16,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 6,9%-kal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,2%-os kiemelkedő növekedése mellett. A bruttó mediánkereset 440 700 forint volt, ami 16,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 305 900 forintot ért el, így 15,7%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

A tavaly februárban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal, a nettóé 15,2 százalékponttal lett volna magasabb idén februárban - írja az MTI.

A reálkereset 19,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,4 százalékos kiemelkedő növekedése mellett. A reálkereset csökkenéséből 11,8 százalékpontot magyaráz a tavaly februári fegyverpénz.

 

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tíz év után leváltják a Szegedi Tudományegyetem kancellárját

Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.