Márciusban 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete

A nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

  • Eduline/MTI

Februárban még 531 200 forint, márciusban már 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete - derül ki a KSH friss adatai alapján. A statisztikai hivatal adatai szerint így a kedvezmények figyelembevételével a nettó átlagkereset 398 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset 16,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 6,9%-kal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,2%-os kiemelkedő növekedése mellett. A bruttó mediánkereset 440 700 forint volt, ami 16,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 305 900 forintot ért el, így 15,7%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

A tavaly februárban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal, a nettóé 15,2 százalékponttal lett volna magasabb idén februárban - írja az MTI.

A reálkereset 19,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,4 százalékos kiemelkedő növekedése mellett. A reálkereset csökkenéséből 11,8 százalékpontot magyaráz a tavaly februári fegyverpénz.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.