Budapesten és vidéken is kétségbeejtő a helyzet; több ezer tanár hiányzik a rendszerből, akiket különböző eszközökkel próbálnak pótolni az egyelőre még pályán lévő kollégáik.
Nincs más választásunk, muszáj valahogy rákészülnünk a helyzetre - nyilatkozta a Népszavának egy budapesti általános iskolában dolgozó pedagógus, ahol hiány van földrajz, biológia és fizika szakos tanárokból. A nyilatkozó tanár állítása szerint eddig három kollégájuk jelentette be a távozását, ketten a pedagóguspályát is elhagyják, egy pedig egy vidéki iskolában folytatja a munkáját, ahol az önkormányzat az összes tanárnak kifizeti az ebédjét.
A budapesti iskolában emiatt vészforgatókönyvvel készülnek a szeptemberre. A matematika tanár vállalta, hogy szükség esetén fizikát is tanít, a napközis nevelők tanítói feladatokat fognak ellátni, a könyvtárostanár a munkaideje felében felzárkóztató foglalkozásokat tart majd. Nem lesz napközi és a differenciált órákat is megszüntetik, szakkörök pedig már az elmúlt két évben sem voltak.
A pedagógus szerint más iskolákban sem jobb a helyzet, a szomszédos intézményben nyolc osztályra mindössze négy tanító van. A felső tagozaton dolgozó magyartanárok az alsós osztályokban is tanítanak, az igazgató pedig még most sem tudja, szeptembertől ki lesz az elsősök osztályfőnöke, hiszen belőlük is hiány van. Ennek oka pedig egyelőre nem a státusztörvény, hanem az évek óta alacsony tanári bérek. A státusztörvény csak tovább ronthat az egyébként is kétségbeejtő helyzeten, hiszen az elmúlt napokban tanárok ezrei jelezték; amennyiben elfogadják azt, felhagynak az állásukkal.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
