Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Ráadásul minderről a kormányközeli sajtónak beszélt Freund Tamás.
A közoktatási elnöki bizottságuk vezetője, Csapó Benő professzor állandó meghívást kap a közoktatási államtitkári értekezletekre, bár ennek kapcsán konkrét eredményekről nem tud beszámolni – erről beszélt a kormányközeli Mandinernek adott interjújában Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) újraválasztott elnöke. Aki a közoktatásról úgy fogalmazott: krízishelyzet van, mert a pedagóguspálya elvesztette a presztízsét, anyagi megbecsültségét.
„Egyre kisebb a motiváció, hogy valaki ezt az egyébként szép és fontos hivatást válassza. Különösen a természettudományok területén kritikus a helyzet. A nyugdíjas pedagógusokat hívják vissza, de a végtelenségig őrájuk sem lehet alapozni. Olyan súlyos létszámhiány van, hogy ha még így megy néhány évig, abból katasztrófa lesz. Ezzel nem egy-két évre intézzük el a magyar oktatási rendszert, hanem generációk kerülnek veszélybe”
– jelentette ki a lapnak. Felidézte azt is, hogy gyakran úgy jutnak be a diákok a felsőoktatásba, hogy az első évben a gimnáziumi anyagot kell nekik megtanítani. Az interjúban azt is elmondta, a fiatalok felé való nyitás jegyében meg akarják ismertetni a középiskolásokkal a tudományos gondolkodást, ennek részeként nemrég zárult le az első országos tanulmányi versenyük.
Az egyik problémát abban látja, hogy „a tantárgy-pedagógia, a szakmódszertani kutatások el lettek hanyagolva, majdhogynem kihalt ez a kutatási irány”, pedig ahol odafigyelnek erre, ott jellemzően például a PISA-teszteken is jobban szerepelnek a diákok. Hozzátette: most ezt próbálják megújítani, talpra állítani. Elmondása alapján a még elődje által elindított program annak idején annyira megtetszett neki, hogy megduplázta a költségvetését. Ám szerinte talán még fontosabb, hogy legyen, aki hajlandó és szeretne elmenni tanárnak, ezért a pedagógusbérek legalább „az értelmiségi-átlagfizetés 80 százalékát elérjék”. (Ez az, amit a kormány többször belengetett, de az uniós pénzektől tette függővé, a Belügyminisztérium pedagógusnapi közleménye is ezt ismételte meg.)
Freund Tamás az MTA-tól elvett kutatóhálózatokról azt mondta: „Az új struktúra, úgy néz ki, megszilárdult. Én próbáltam volna a kutatóhálózatot visszaszerezni egészen addig, amíg még képlékeny volt a helyzet, de egyre világosabb, hogy a kormány elhatározása végleges.” Arról is beszélt, a korábban hozzájuk tartozó ingatlanokért az Akadémiát kárpótolni kell, de nem másik ingatlanokkal. Azt is megemlítette, hogy a hasznosuló innovációkban hátrébb kerültünk nemzetközi viszonylatban, pedig „nem a magyar szellemi erőforrás és tehetség apadt el időközben, hanem a vele való gazdálkodásunk elégtelen”. Ezért úgy látja, a kormány hiába őket, azaz a lánc első pontját akarja megreformálni, valójában a továbblépéssel van a baj, mert a kis-és középvállalkozások nem mernek nyitni.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Korábban azt nyilatkozta, hogy a szocialista állambiztonság fenyegetéssel szervezte be, de ezután egyetlen jelentést sem adott.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.