#tanárhiány














Hat éve várnak hiába a bérrendezésre a tanárok, pedig a fizetésük tényleg siralmas

Emeljenek a 2015 óta változatlan „vetítési alapon”, amely meghatározza a tanárok, tanítók, óvónők fizetését – évek óta kérik ezt a kormánytól pedagógus szakszervezetek, szülői csoportok, sőt a Nemzeti Pedagóguskar is. Úgy tűnik, hiába: a kezdők ebben a tanévben is bruttó 230 ezer, a valamivel tapasztaltabbak bruttó 260 ezer forintért dolgoznak majd. Nem véletlen, hogy a pedagógusbérek rendezése az összes ellenzéki párt programjában szerepel, kis túlzással egymásra licitálnak.





Pár éven belül nem lesz, aki tanítson: kevesen felvételiznek, még kevesebben végzik el a tanári szakokat

7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.



Albérletre sem elég a kezdő tanári bér, és pont ott nincsenek szolgálati lakások, ahol a legmagasabbak az árak

Komoly lakhatási problémákkal küzdenek a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok, az évek óta stagnáló bérek és az emelkedő albérletárak miatt sokan csak olyan állást tudnak elvállalni, amelyhez szolgálati lakás vagy némi lakhatási támogatás is jár – ez derül ki a különböző Facebook-csoportokban közzétett hirdetésekből. Pedig a nagyobb városokban szinte egyáltalán nincsenek szolgálati lakások, az albérletek pedig kifejezetten drágák: Budapesten kezdő tanári bérből még egy külső kerületben lévő, egyszobás panellakás bérleti díját is nehéz kigazdálkodni.