A tanárok évek óta várnak bérrendezésre, talán jövőre megtörténhet a csoda? Mindeközben az általános és középiskolákban elindult, az egyetemek pedig holnap inul a tanév - mutatjuk, milyen szabályokkal készültek az iskolák, és mi várható a felsőoktatásban. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.
Elindult a 2021/22-es tanév
Se maszk, se lázmérés, se 1,5 méter - lazább szabályokkal kezdődött idén az iskola. A szakképzés átalakítását már tavaly levezényelték, nincs új felsőoktatási vagy köznevelési törvény, de azért változásokból így sem lesz hiány a 2021/2022-es tanévben. Nyáron újabb tíz egyetem váltott fenntartót, így már csak öt állami egyetem és egy állami főiskola működik az országban, indult viszont egy új felsőoktatási intézmény. Az iskolai szexuális felvilágosítás szabályait alapjaiban írta át a kormány, amelynek tavalyi (sokat kritizált) döntése alapján szeptembertől már hat évfolyam kezd tanulni az újraszabott Nemzeti alaptanterv alapján.
Megszavazták: csütörtök reggeltől ingyen utazhatnak a 14 év alattiak a BKK járatain
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján csütörtök reggeltől ingyen utazhatnak a 14 évnél fiatalabbak. Sőt, visszatéríti a már megvásárolt bérlet árát az ingyenes utazásra jogosult, 14 éven aluli diákoknak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A részletes szabályokat itt olvashatjátok.
Mikor leszenek a szünetek, meddig tart az első félév? A 2021/22 tanév összes dátuma egy helyen
Hat éve várnak hiába a bérrendezésre a tanárok, pedig a fizetésük tényleg siralmas
Emeljenek a 2015 óta változatlan „vetítési alapon”, amely meghatározza a tanárok, tanítók, óvónők fizetését – évek óta kérik ezt a kormánytól pedagógus szakszervezetek, szülői csoportok, sőt a Nemzeti Pedagóguskar is. Úgy tűnik, hiába: a kezdők ebben a tanévben is bruttó 230 ezer, a valamivel tapasztaltabbak bruttó 260 ezer forintért dolgoznak majd. Nem véletlen, hogy a pedagógusbérek rendezése az összes ellenzéki párt programjában szerepel, kis túlzással egymásra licitálnak.
Döntöttek: több egyetemen védettségi igazolvány nélkül nem lehet beköltözni a kollégiumba
Csak a védettségi igazolvány bemutatása után lehet beköltözni több egyetemi kollégiumba, azok a hallgatók, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen, nem kaptak férőhelyet – tudta meg az Eduline. Az innovációs minisztérium is azt javasolja a felsőoktatási intézményeknek, hogy a kollégiumokat „lehetőség szerint” csak beoltott hallgatók használják, de az erre vonatkozó szabályokról az egyetemek, főiskolák döntenek.
Mindeközben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint ez a szabály a hatályos rendelkezések szerint nem jogszerű.
Heti öt tesi és négy matek: ilyenek lesznek az idei órarendek alsótól középiskoláig
Marad a heti öt tesi elsőtől az érettségiig, de hány órában tanulnak a diákok magyart, nyelveket és természettudományos tárgyakat idén ősztől? Mutatjuk, milyen lesz az alsósok, a felsősök és a gimnazisták idei órarendje.
Megvan, miből kell 2022-ben emelt szintű érettségit tennetek, ha egyetemre jelentkeztek
Még az érettségi jelentkezés előtt érdemes nagyon végig gondolni, hogy pontosan milyen szakra vagy szakokra jelentkeztek, és miből kell emelt szintű érettségit tennetek. Mutatjuk a listát.
Újabb hallgatók hagyják ott a Színház- és Filmművészeti Egyetemet
A Freeszfe Egyesület bejelentette, a most távozó 74 hallgató szeptembertől már nem az egyetemen tanul majd.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
