Az iskolákban maszk és lázmérés nélkül, az egyetemeken szigorúbb szabályokkal indul a tanév

A tanárok évek óta várnak bérrendezésre, talán jövőre megtörténhet a csoda? Mindeközben az általános és középiskolákban elindult, az egyetemek pedig holnap inul a tanév - mutatjuk, milyen szabályokkal készültek az iskolák, és mi várható a felsőoktatásban. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.

  • Csik Veronika

Elindult a 2021/22-es tanév

Se maszk, se lázmérés, se 1,5 méter - lazább szabályokkal kezdődött idén az iskola. A szakképzés átalakítását már tavaly levezényelték, nincs új felsőoktatási vagy köznevelési törvény, de azért változásokból így sem lesz hiány a 2021/2022-es tanévben. Nyáron újabb tíz egyetem váltott fenntartót, így már csak öt állami egyetem és egy állami főiskola működik az országban, indult viszont egy új felsőoktatási intézmény. Az iskolai szexuális felvilágosítás szabályait alapjaiban írta át a kormány, amelynek tavalyi (sokat kritizált) döntése alapján szeptembertől már hat évfolyam kezd tanulni az újraszabott Nemzeti alaptanterv alapján.

Megszavazták: csütörtök reggeltől ingyen utazhatnak a 14 év alattiak a BKK járatain

A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján csütörtök reggeltől ingyen utazhatnak a 14 évnél fiatalabbak. Sőt, visszatéríti a már megvásárolt bérlet árát az ingyenes utazásra jogosult, 14 éven aluli diákoknak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A részletes szabályokat itt olvashatjátok.

Mikor leszenek a szünetek, meddig tart az első félév? A 2021/22 tanév összes dátuma egy helyen

Hat éve várnak hiába a bérrendezésre a tanárok, pedig a fizetésük tényleg siralmas

Emeljenek a 2015 óta változatlan „vetítési alapon”, amely meghatározza a tanárok, tanítók, óvónők fizetését – évek óta kérik ezt a kormánytól pedagógus szakszervezetek, szülői csoportok, sőt a Nemzeti Pedagóguskar is. Úgy tűnik, hiába: a kezdők ebben a tanévben is bruttó 230 ezer, a valamivel tapasztaltabbak bruttó 260 ezer forintért dolgoznak majd. Nem véletlen, hogy a pedagógusbérek rendezése az összes ellenzéki párt programjában szerepel, kis túlzással egymásra licitálnak.

Döntöttek: több egyetemen védettségi igazolvány nélkül nem lehet beköltözni a kollégiumba

Csak a védettségi igazolvány bemutatása után lehet beköltözni több egyetemi kollégiumba, azok a hallgatók, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen, nem kaptak férőhelyet – tudta meg az Eduline. Az innovációs minisztérium is azt javasolja a felsőoktatási intézményeknek, hogy a kollégiumokat „lehetőség szerint” csak beoltott hallgatók használják, de az erre vonatkozó szabályokról az egyetemek, főiskolák döntenek.

Mindeközben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint ez a szabály a hatályos rendelkezések szerint nem jogszerű.

Heti öt tesi és négy matek: ilyenek lesznek az idei órarendek alsótól középiskoláig

Marad a heti öt tesi elsőtől az érettségiig, de hány órában tanulnak a diákok magyart, nyelveket és természettudományos tárgyakat idén ősztől? Mutatjuk, milyen lesz az alsósok, a felsősök és a gimnazisták idei órarendje.

Megvan, miből kell 2022-ben emelt szintű érettségit tennetek, ha egyetemre jelentkeztek

Még az érettségi jelentkezés előtt érdemes nagyon végig gondolni, hogy pontosan milyen szakra vagy szakokra jelentkeztek, és miből kell emelt szintű érettségit tennetek. Mutatjuk a listát.

Újabb hallgatók hagyják ott a Színház- és Filmművészeti Egyetemet

A Freeszfe Egyesület bejelentette, a most távozó 74 hallgató szeptembertől már nem az egyetemen tanul majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.