A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint ez a szabály a hatályos rendelkezések szerint nem jogszerű.
Az Eduline tegnap megírta, hogy néhány egyetemen védettségi igazolványhoz kötik a kollégiumi beköltözést. Erre reagálva a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közleményében azt írja, tudomásuk szerint jelenleg nincs hatályban olyan jogszabályi, ami alapján a kollégiumi férőhelyek feltételeként oltási igazolványt kérhetnek a hallgatóktól. Sőt a jelenlegi helyzetben adatkezelési szempontból „sem állapítható meg az érintett hozzájárulásának önkéntessége”, ezért a NAIH felhívta a figyelmet,
ilyen jogszabályi rendelkezés hatályba lépéséig a felsőoktatási intézmények a kollégiumi elhelyezés feltételeként a koronavírus elleni védettség tényének igazolását jogszerűen nem kérhetik.
Erre egy korábbi közleményükben is kitértek, bár a hatályban lévő felsőoktatási törvény meghatározza az egyetemek adatkezelési szabályait, kifejezetten a koronavírus elleni védettség megismerésére irányuló speciális szabályokat nem tartalmaz.
Mivel ezek a jogszabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket az egyetemekre vonatkozóan, így nem rendelik el a védettség tényének kötelező megismerését, illetve ellenőrzését
- emelik ki. A hatóság álláspontja szerint a koronavírus elleni védettség ténye, illetve annak hiánya egészségügyi adatnak minősül, így önmagában az egyetem "puszta információs érdeke" nem elegendő a hallgatók védettségi igazolványának bekéréséhez és nyilvántartásához.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
