Nem kérhetnének védettségi igazolást a kollégiumok

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint ez a szabály a hatályos rendelkezések szerint nem jogszerű.

  • Csik Veronika

Az Eduline tegnap megírta, hogy néhány egyetemen védettségi igazolványhoz kötik a kollégiumi beköltözést. Erre reagálva a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közleményében azt írja, tudomásuk szerint jelenleg nincs hatályban olyan jogszabályi, ami alapján a kollégiumi férőhelyek feltételeként oltási igazolványt kérhetnek a hallgatóktól. Sőt a jelenlegi helyzetben adatkezelési szempontból „sem állapítható meg az érintett hozzájárulásának önkéntessége”, ezért a NAIH felhívta a figyelmet,

 ilyen jogszabályi rendelkezés hatályba lépéséig a felsőoktatási intézmények a kollégiumi elhelyezés feltételeként a koronavírus elleni védettség tényének igazolását jogszerűen nem kérhetik.

Erre egy korábbi közleményükben is kitértek, bár a hatályban lévő felsőoktatási törvény meghatározza az egyetemek adatkezelési szabályait, kifejezetten a koronavírus elleni védettség megismerésére irányuló speciális szabályokat nem tartalmaz.

Mivel ezek a jogszabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket az egyetemekre vonatkozóan, így nem rendelik el a védettség tényének kötelező megismerését, illetve ellenőrzését

- emelik ki. A hatóság álláspontja szerint a koronavírus elleni védettség ténye, illetve annak hiánya egészségügyi adatnak minősül, így önmagában az egyetem "puszta információs érdeke" nem elegendő a hallgatók védettségi igazolványának bekéréséhez és nyilvántartásához.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.