Nem kérhetnének védettségi igazolást a kollégiumok

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint ez a szabály a hatályos rendelkezések szerint nem jogszerű.

  • Csik Veronika

Az Eduline tegnap megírta, hogy néhány egyetemen védettségi igazolványhoz kötik a kollégiumi beköltözést. Erre reagálva a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közleményében azt írja, tudomásuk szerint jelenleg nincs hatályban olyan jogszabályi, ami alapján a kollégiumi férőhelyek feltételeként oltási igazolványt kérhetnek a hallgatóktól. Sőt a jelenlegi helyzetben adatkezelési szempontból „sem állapítható meg az érintett hozzájárulásának önkéntessége”, ezért a NAIH felhívta a figyelmet,

 ilyen jogszabályi rendelkezés hatályba lépéséig a felsőoktatási intézmények a kollégiumi elhelyezés feltételeként a koronavírus elleni védettség tényének igazolását jogszerűen nem kérhetik.

Erre egy korábbi közleményükben is kitértek, bár a hatályban lévő felsőoktatási törvény meghatározza az egyetemek adatkezelési szabályait, kifejezetten a koronavírus elleni védettség megismerésére irányuló speciális szabályokat nem tartalmaz.

Mivel ezek a jogszabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket az egyetemekre vonatkozóan, így nem rendelik el a védettség tényének kötelező megismerését, illetve ellenőrzését

- emelik ki. A hatóság álláspontja szerint a koronavírus elleni védettség ténye, illetve annak hiánya egészségügyi adatnak minősül, így önmagában az egyetem "puszta információs érdeke" nem elegendő a hallgatók védettségi igazolványának bekéréséhez és nyilvántartásához.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.