Évről évre egyre kevesebb diák választja a tanárszakokat, az országos tanárhiány pedig a természettudományos tárgyak jövőjét fenyegeti a legjobban. A szakemberek szerint központi változtatásokra és döntésre lenne szükség.
Budapesten a legjobbak, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabbak a számok, amelyek évről évre tovább fognak romlani, hiszen a nyugdíjba vonuló tanárok utánpótlása távolról sincs megoldva.
Évente több, mint kétszer annyi természettudományos tárgyat - kémiát, fizikát, biológiát vagy földrajzot - oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahány hallgató kezdi meg a tanulmányait ezen tanári szakok valamelyikén.
Átmenetileg a nyugdíjas tanárok is enyhíthetnének az egyre égetőbb, már Budapesten is jól érzékelhető pedagógushiányon, csakhogy a kormány még mindig nem puhított a rájuk vonatkozó szabályokon: aki valamelyik állami iskolában tanít tovább, annak le kell mondania a nyugdíjáról.
"Annak örülnék, ha annyit keresnék, amiből valamennyit félre lehetne tenni, hogy anyagilag biztonságban tudhassam a családomat” – mondta az Eduline-nak Tóth Tamás tanító, akinek "Ezért fogom elhagyni a pedagóguspályát” című videóját néhány nap alatt több mint ötvenezren nézték meg. Öt éve diplomázott tanítóként, jelenleg első osztályosokat tanít, mellette fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű gyerekekkel dolgozik önkéntesként.
Évről évre kevesebb a tanár, egyre kevesebben állnak munkába és sokan mennek nyugdíjba. A legfrissebb adatok szerint most háromezerrel kevesebb pedagógus van, mint egy évvel korábban.
Drasztikusan romlanak tanulói teljesítmények, növekszik lemorzsolódás és a minőségi oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés, és szegregáció is, hogy a tanárhiányt ne is említsük - pár eredmény a friss uniós jelentésből.
A szakemberhiány kivédésére sok településen szolgálati lakást kínál a kormány tanároknak és óvónőknek, a felvételizők száma azonban még mindig töredéke annak, amire szükség lenne ahhoz, hogy 10 éve múlva is legyen aki tanít.
Hamis főiskolai oklevéllel jelentkezett egy 43 éves nő egy Siófoki iskolába, ahol munkába is állt.
Egy nappal a tanévkezdés előtt érdekes eszközökkel küzdenek pedagógushiány ellen - új rendelkezésekkel bővültek az óvodai, gyógypedagógiai és az iskolai oktatást érintő szabályok is.
Már évek óta nem sikerül magyartanárt találni egy Somogy megyei iskolába.
Az iskola rövidesen elkezdődik, de több mint kétezer pedagógust keresnek a kormányzati álláskeresési portálon.
Aggódnak a szakmai szervezetek is, mert harmadával csökkent a pedagógus szakokon továbbtanulók aránya az elmúlt években.
Továbbra is aktuális probléma a tanárhiány. Annyira, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar azt javasolja: a kormány idén kivételesen könnyítse meg a felsőoktatásba felvételiző tanárjelöltek helyzetét.
Annak a matektanárnak, aki a Somogy megyei Látrányba pályázna állásra, lakást is biztosítanának, méghozzá elég kedvező áron.
Az oktatással kapcsolatban most a legtöbb embert az iskolaőrség bevezetése foglalkoztatja, de a PDSZ szerint a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény parlamenthez benyújtott módosító indítványában annál súlyosabb változtatások is vannak.
Továbbra is folyamatos az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetése elleni tiltakozás, a kialakult helyzetről még a BBC is beszámolt. De a magyarországi tanárok helyzete sem csak itthon ismert: az Európai Bizottság is vázolta a tanárhiányt és a bérezés körüli problémákat. A kéthetes külföldi nyelvtanfolyamokról is derültek újabb infók, ezzel együtt újabb kérdések is, valamint a koronavírus hazai, iskolai hatásáról is beszámoltunk: heti hírösszefoglalónkat olvashatjátok.
A magyarországi tanárhiányról már az Európai Bizottság is beszámolt, jelentésükben vázolták a legnagyobb problémákat - mint például a bérezést és az utánpótlás hiányát.
Itt egy ábra, ami nem a minisztérium álláspontját tükrözi a jelenlegi tanárhiányról. Érdemes jobban szemügyre venni.
A sajátos nevelési igényű gyerekek száma nő, az őket segítő szakembereké viszont csökken, így egyre többen tudnak részt venni gyógypedagógiai nevelésben - írja a Népszava friss adatok alapján.
