Megvannak az idei érettségi eredményei, és a minisztérium szerint nincs tanárhiány

Most is összeszedtük a hét legfontosabb híreit a közoktatásból, a felsőoktatásból és a nyári szünetre tekintettel pár izgalmas témát is elővettünk. Ez történt a héten.

  • Csik Veronika

„Hontalan tanárok” ingáznak a falusi iskolák között, ahol egyre súlyosabb a pedagógushiány

Évek óta komoly tanárhiánnyal küzdenek a kistelepülési iskolák, amelyek a nyugdíjba vonulók helyére egyre nehezebben tudnak felvenni új tanárokat: főként gyógypedagógusokat, informatika és természettudományos szakosokat keresnek hiába. Sok pedagógus párhuzamosan három-négy iskolában tanít, naponta ingázva a települések között, az iskolaigazgatók pedig – jobb megoldás híján – „bartereznek”. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Mindeközben Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint "a tanárhiány minden nyáron slágertéma".

Gyűlnek a vidéki helyszínek: újabb két eseményt hirdettek meg

Idén egyre több város szervezi meg a tavaly kimaradt ponthatárvárókat, Pécsen és Kecskeméten is lesz buli.

Személyesen indul a szeptemberi iskolakezdéshez, megvannak az érettségi eredményei

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Magyar Nemzetnek azt mondta, "jobb lett az érettségi átlageredménye, mint az elmúlt tanévben". Ez igaz: négy századdal. A részletes statisztikákra még várni kell.

A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén úgy tűnik, pedagógusképzés átalakítása is előkerült. Ha a tervek megvalósulnak, minden „felesleges anyag” kikerül a képzésekből - egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.

Mikor kezdődik az őszi félév? Mutatjuk az egyetemek legfontosabb dátumait

Már mindenki tűkön ül a ponthatárhúzás miatt, ezért utánajártunk, hogy fővárosi és vidéki egyetemeken mikor kezdődik majd az őszi szorgalmi időszak. Azt is megnéztük, mikor lesznek a ZH-hetek, illetve az őszi vagy téli szünet - már ahol vannak ilyenek.

Mikor lesz a regisztrációs időszak és mit kell magatokkal vinni a beiratkozásra? Hamarosan itt vannak a ponthatárok és elkezdődik az egyetemi életek nulladik szakasza, az első találkozás a Neptunnal, tantárgyfelvétel és mindenekelőtt a beiratkozás. Azt is megnéztük, az egyetemek mikorra tervezik őket idén.

Most a halhatatlanság „receptjét” keresi a 11 évesen diplomázó csodagyerek

Már több ezer diplomát állítottak ki nyelvvizsga nélkül: idén tízből négy végzős kerülne bajba az „amnesztia” nélkül

Idén nem állnak tömött sorok az egyetemek tanulmányi osztálya előtt, de azért a leggyorsabbak a „nyelvvizsga-amnesztiáról” hozott kormánydöntés után nem sokkal már jelentkeztek is a diplomájukért – derült ki azokból a válaszokból, amelyeket a nagyobb egyetemek küldtek az Eduline körkérdésére. Van olyan felsőoktatási intézmény, ahol ebben a tanévben 1400 végzős hallgató kapja meg a diplomáját nyelvvizsga nélkül.

Indul az újabb szavazás: döntsétek el, melyik Budapest legkülönlegesebb egyetemi épülete

Egy 50 éves atomreaktor a város közepén, egy monumentális épület a Duna partján, amelyben száz évvel ezelőtt még vasúti vágány is volt, és az ország egyik legmagasabb épülete. Cikksorozatunk második részében újabb tíz különleges egyetemi épületet mutatunk nektek – ezúttal Budapesten néztünk körül. Még szavazhattok is arra az épületre, amelyet a legszebbnek/legérdekesebbnek találtok.

Minden héten plusz egy nap hétvége - Izlandon kísérleteztek és bejött a rövidebb munkahét

A következő tanévben sem lehet majd bejárni az előadásokra: komoly vitát robbantott ki az egyik brit egyetem

A Manchesteri Egyetem a következő tanévet is online szeretné elkezdeni. A terv hatalmas vitát váltott ki.

Mikor kezdődik az idei őszi szünet és meddig tart a 2021/2022-es tanév első féléve?

Az első tanítási nap mellett az őszi szünet, az érettségi vizsgák és a középiskolai felvételi dátumai is kiderültek. Összeszedtük a 2021/22-es tanév első félévének legfontosabb napjait az általános és középiskolásoknak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.