Három hete bólintott rá a kormány az idei „nyelvvizsga-amnesztiára”: a járványhelyzet miatt idén is felmentést kapnak azok, akik nem tudták megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát. Ez azt jelenti, hogy azok a hallgatók, akik 2020. szeptember 1-je és 2021. augusztus 31-e között tesznek sikeres záróvizsgát, nyelvvizsga nélkül is átvehetik az oklevelüket. Tavaly is hasonló döntés született, akkor majdnem 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint idén körülbelül 25 ezer hallgató lett volna kénytelen elbúcsúzni a diplomától a könnyítés nélkül - márciusban a koronavírus-járvány miatt ugyanis a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is bezártak, sokáig csak online órákat és vizsgákat tarthattak.

A Pécsi Tudományegyetem körülbelül 1400 záróvizsgázót érint a döntés – közölte az Eduline-nal az intézmény. Ez a végzősök nagyjából negyven százalékát jelenti, de azt is hozzátették, hogy a nyelvvizsga-mentesség miatt diplomázók számát csak a záróvizsgák lezárulta után tudják majd pontosítani. Ez az arány nagyjából az országos átlagnak felel meg, legalábbis Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára korábban azt mondta: augusztus 31-ig várhatóan 50 ezren szereznének diplomát, közülük nagyjából 20 ezer hallgatónak nincs meg az ehhez szükséges nyelvvizsgája.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a 2021-es tavaszi szemeszter végén körülbelül 700 olyan hallgató veheti majd át a diplomáját, akinek az egyetemi rendszerben még nem rögzítettek nyelvvizsgát. Az intézmény azt is közölte: közöttük lehetnek olyan hallgatók is, akik már megszerezték a nyelvvizsgát, de ezt hivatalosan még nem jelentették az egyetemnek. Hozzátették azt is, hogy idén körülbelül 20 ezren kaphatnak diplomát nyelvvizsgamentességgel, a 700 ELTE-s hallgató ennek 3,5 százaléka, miközben az intézményben az ország összes hallgatójának 10,7 százaléka tanul. Vagyis – vont mérleget az egyetem – az ELTE-seket számarányukhoz képest jóval kevésbé érinti ez az intézkedés.

A Szegedi Tudományegyetemen 576 hallgató kaphat diplomát nyelvvizsga nélkül, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) várhatóan közel 300, a Miskolci Egyetemen pedig összesen – a keresztfélévben és a most végzettekkel együtt – közel 380 hallgatót érint a nyelvvizsgamentesség, a frissen végzettek diplomaosztóit július 8-án és 9-én tartják, több részletben.

Nyelvvizsga vs diploma

Bár a 2020-as és az idei felmentés egy időre megoldotta az egyetemeken „bennragadt” diplomák problémáját, szakemberek szerint egyértelmű, hogy a felsőoktatásban tanulók nyelvtudásával (pontosabban annak hiányával) foglalkozni kell. A HÖOK áprilisi felmérése szerint ugyanis éppen azokon a területeken magas a nyelvvizsgával nem rendelkezők aránya, amelyek gazdasági vagy éppen társadalmi szempontból fontosak. Áprilisban az agrárképzésen tanulóknak például 53, a pedagógusszakokon tanulók 43 százaléka még nem szerzett bizonyítványt, de valószínűleg az egészségügyi szakokon is rossz az arány.

A Nyelvtudásért Egyesület májusi közleményében azt írta, hogy a nyelvvizsga nélküli végzősök magas idei száma mögött elsősorban nem a járványhelyzet áll. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint a HÖOK azzal tud sikeresen hozzájárulni a hallgatók nyelvtudásának javításához, ha segít felmérni, hogy az egyetemek többségében a 3-5 éves képzésből miért hiányzik teljesen az idegen nyelv használata, miért nem jelenik meg követelményként idegen nyelvű szakirodalom akár csak elemi szintű feldolgozása sem. Amíg ez nem történik meg, addig végzősök tömege nemcsak nyelvvizsga nélkül, de évekig elhanyagolt, erodálódott nyelvtudással fejezi be tanulmányait – tette hozzá.

Más megoldási javaslatok is előkerültek az elmúlt hetekben. Az egyik legjelentősebb nemzetközi nyelvvizsgarendszer magyarországi központjának vezetője szerint ideje lenne módosítani a diplomák kiadásának nyelvvizsga-követelményein, bizonyos szakokon elegendő lenne a B1-es vagy akár az A2-es nyelvvizsga is. Zsakay Gábor, a TELC magyarországi központjának vezetője szerint „intézményenként, illetve azokon belül szakonként kellene meghatározni, milyen szintű nyelvvizsgához kössük a diplomát. A képzések egy részén maradhatna a mostani B2-es elvárás, más képzéseken – úgy, ahogy most is – akár C1-es nyelvvizsgát is kérhetnének az egyetemek. Számos szakon azonban elegendő lenne a B1-es vagy akár az A2-es nyelvvizsga is”.

Az ötlet nem teljesen új, az elmúlt években többször előkerült – legutóbb az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vetette fel a nyelvvizsga-követelmények lazításának lehetőségét. A felsőoktatásról összeállított, április elején közzétett ÁSZ-elemzés szerint érdemes lenne megvizsgálni, melyek azok a szakterületek, „amely idegen nyelv használata nélkül is magas szinten és eredményesen művelhetők, ezekben az esetekben a kormányzat akár el is tekinthet a nyelvvizsga megkövetelésétől”.