Minden héten plusz egy nap hétvége - Izlandon kísérleteztek és bejött a rövidebb munkahét

Friss kutatások szerint nemcsak az emberekre, hanem a cégekre is jó hatással volt.

  • Eduline

Izlandon 2015 és 2019 között két nagyobb kísérletet is zajlott, amibe több mint 2500 munkavállalót (ez az egész ország 1 százaléka) vonták be. Így lett a heti 40 órás munkahétből 35-36 órára változatlan fizetéssel.

A BBC beszámolója szerint a kutatók szerint, a legtöbb munkahelyen a termelékenység nem csökkent, sőt, volt ahol még javult is - szúrta ki a Telex a friss kukatást. A dolgozók saját elmondásuk szerint kevésbé érzik magukat stresszesnek és kiégettnek, javult az egészségi állapotuk, valamint a munka és a magánélet egyensúlya is.

A kísérletek hatására az izlandi szakszervezetek újratárgyalták a munkarendeket - írja az oldal -, és mostanra az Izlandon dolgozók 86 százaléka már átállt a rövidebb munkahétre.

Jelenleg több hasonló kísérlet is zajlik világszerte, többek között Spanyolországban és Új-Zélandon is. Ahogy a rövidebb sulihét ötlete is több országban felvetődött már:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.