Nem is olyan ördögtől való a négynapos iskolai hét? Van, ahol már évek óta működik

Spanyolországban ismét előkerült a négynapos munkahét kérdése, miután a kormány elfogadott egy kísérleti projektet. Vajon az iskolákban is megállná a helyét ez a rendszer?

  • Csik Veronika

A világjárvány alatt ismét előtérbe került a munkahelyi kiégés, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának nagyon fontos kérdése - írja a Guardian. Spanyolországban ezért kísérleti jelleggel ugyan, de az érdeklődő vállalatok bevonásával bevezethetik a négynapos munkahetet.

Gondoltad volna?

Az 1919-es, 44 napos barcelonai sztrájk után Spanyolország volt az egyik első ország, ahol nyolc órában korlátozták a napi munkaidőt.

A négynapos munkahét ötlet persze nem újkeletű. Régóta foglalkoznak vele több országban is, Új-Zélandtól kezdve Németországon át, az Egyesült Államokig.

Az iskolákban is felmerült az ötlet. Korábban például az egyik colorádói tankerületben vezettek be rövidebb munkahetet, persze itt nem a kísérletezés volt az elsődleges cél. Az államban a magyarországi helyzethez hasonlóan szintén tanárhiánnyal küszködtek akkoriban. 2018-ban ezért bevezették, hogy hétfőnként nincs tanítás a diákoknak. A tankerület honlapja alapján ezt a heti beosztást azóta is követik. Az amerikai iskolákban gyerekek hétfőnként sem maradnak felügyelet nélkül. Az intézmények ugyanis költségtérítés mellett vállalják a gyerekek felügyeletét, ha arra igény van.

Anyagi haszonnal is jár a rövidebb iskolahét: Peach megyében - egy korábbi kutatás szerint - például a négynapos iskolahét bevezetése 76 százalékkal csökkentette a helyettesítési költségeket, 35 százalékkal az utazási költségeket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna