Spanyolországban ismét előkerült a négynapos munkahét kérdése, miután a kormány elfogadott egy kísérleti projektet. Vajon az iskolákban is megállná a helyét ez a rendszer?
A világjárvány alatt ismét előtérbe került a munkahelyi kiégés, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának nagyon fontos kérdése - írja a Guardian. Spanyolországban ezért kísérleti jelleggel ugyan, de az érdeklődő vállalatok bevonásával bevezethetik a négynapos munkahetet.
| Gondoltad volna? |
Az 1919-es, 44 napos barcelonai sztrájk után Spanyolország volt az egyik első ország, ahol nyolc órában korlátozták a napi munkaidőt. |
A négynapos munkahét ötlet persze nem újkeletű. Régóta foglalkoznak vele több országban is, Új-Zélandtól kezdve Németországon át, az Egyesült Államokig.
Az iskolákban is felmerült az ötlet. Korábban például az egyik colorádói tankerületben vezettek be rövidebb munkahetet, persze itt nem a kísérletezés volt az elsődleges cél. Az államban a magyarországi helyzethez hasonlóan szintén tanárhiánnyal küszködtek akkoriban. 2018-ban ezért bevezették, hogy hétfőnként nincs tanítás a diákoknak. A tankerület honlapja alapján ezt a heti beosztást azóta is követik. Az amerikai iskolákban gyerekek hétfőnként sem maradnak felügyelet nélkül. Az intézmények ugyanis költségtérítés mellett vállalják a gyerekek felügyeletét, ha arra igény van.
Anyagi haszonnal is jár a rövidebb iskolahét: Peach megyében - egy korábbi kutatás szerint - például a négynapos iskolahét bevezetése 76 százalékkal csökkentette a helyettesítési költségeket, 35 százalékkal az utazási költségeket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
