Látványos statisztikák: az iskolák közel 60 százalékában van kémiatanár-hiány

Budapesten a legjobbak, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabbak a számok, amelyek évről évre tovább fognak romlani, hiszen a nyugdíjba vonuló tanárok utánpótlása távolról sincs megoldva.

  • Eduline

Országosan 2078 általános iskolai feladatellátási helyen, valamint 214 gimnáziumban és 125 kombinált általános iskola-gimnáziumban nincs kémiatanár - olvasható a Magyar Kémikusok Lapjának legfrisebb számában.

Mint írják, az eredmények a feladatellátási helyre vonatkoznak - ez azért fontos, mert elsősorban vidéken, néhány (3-4) kisebb tagiskola is tartozhat egy intézményhez. Hozzávetőlegesen 2400 általános iskola működik az országban, összesen nagyjából 3700 feladatellátási hellyel, amelynek közel 60 százalékában jelent problémát a kémiatanár-hiány. Még a budapesti gimnáziumok 38 százalékában is ez a helyzet, a szabolcsi gimnáziumoknak pedig a  68 százalékában hiányzik a kémiatanár.

Ezek a számok tovább romolhatnak

Az idősödő tanárok pótlására ugyanis nincs megoldás. A KIR, illetve A közoktatás indikátorrendszere 2019 kötet adatai alapján a természettudomány szakos tanárok átlagéletkora 50 év. Mindössze hat-hét százalékuk 35 év alatti, míg 51 százalék 50 év feletti volt e statisztika készítésekor. Minden évben nagyjából négy százalékuk éri el a nyugdíjkorhatárt (6–700 természettudomány szakos tanár). Eközben évente 200–250 új tanár lép be a pályára. A pályakezdő tanárok aránya alig haladja meg az egy százalékot.

De mégis hova lettek a tanárszakra jelentkezők? Az elmúlt néhány évben a tanárszakra felvettek száma nagyjából megfeleződött a 2013 őszén bevezetett osztatlan tanárképzés első éveiben tapasztalt, viszonylagosan megnövekedett érdeklődéshez képest. 2020 szeptemberében azonban összesen 42 olyan hallgató kezdte el osztatlan tíz féléves tanárszakos tanulmányait az ország tanárképző egyetemein, akinek az egyik szakja kémia.

Azt azonban érdemes kiemelni, hogy a felvettek száma nem egyezik meg a néhány évvel később a tanári pályára lépők számával, többen ugyanis nem végzik el a megkezdett tanárszakos képzést, és/vagy nem kezdenek tanárként dolgozni. Ez a tapasztalatok szerint elérheti vagy akár meg is haladhatja az 50 százalékot. Mindenesetre a most felvettek egy részéből lesz majd öt év múlva az utánpótlás: eközben a pályán lévő, 60 év körüli kémiatanárok létszáma minden egyes évben 120–140 fő között mozog.

A kémiatanár-hiánynak komoly következményei lehetnek

Ha így folytatódik, lassan a diákok nem fognak hozzájutni a természettudományos alapműveltséghez. De ami még ennél is nagyobb probléma, nem lesz lehetőségük arra, hogy kémiatanárnak tanuljanak, hiszen a tanári példának döntő szerepe van abban, hogy egy diák választja-e a természettudományos tanári pályát, vagy sem. Továbbá a vállalatok szempontjából azért káros a tanárhiány, mert nem lesznek olyan szakemberek, akik a kutató-fejlesztő vagy akár a termelési folyamatokban részt tudnának venni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.