Szolgálati lakásokkal próbálkozik a kormány - ez a megoldás országos tanárhiányra?

A szakemberhiány kivédésére sok településen szolgálati lakást kínál a kormány tanároknak és óvónőknek, a felvételizők száma azonban még mindig töredéke annak, amire szükség lenne ahhoz, hogy 10 éve múlva is legyen aki tanít.

  • Eduline

A szolgálati lakásprogramban kiutalt ingatlanok jelentős részét pedagógusok kapták 2019-ben és 2020-ban – tudta meg a Magyar Nemzet. Az adatok szerint 2019-ben 93 pályázat kapott támogatást, amiből 35 ingatlant iskolai és óvodai pedagógusok részére igényelt az önkormányzat, idén a 111 győztes pályázatból pedig 47 pedagógus juthat lakáshoz.

A pedagógusállás-hirdetések száma nem csökken, még mindig rengeteg hirdetés található a közigazgatási állásportálon. A Nemzeti Pedagógus Kar szerint körülbelül öt éven belül súlyos szakemberhiány léphet fel - persze nem ők az elsők, akik ezt jövendölik a szakmának. Az elmúlt években ugyanis jelentősen visszaesett a 30 év alatti, valamint a 30–39 éves korcsoportba tartozó dolgozók létszáma, magas viszont a 60 év felelettiek aránya. A 40 év alattiak aránya a középiskolákban mindössze 20 százalék körüli, ami nagyon kevés.

Az is kiderült, hogy a 170 ezres összlétszámból tízezren vannak 30 alatt, 32 ezren vannak a harmincasok, a negyvenes korosztályba 53 ezren tartoznak, míg az ötvenes éveikben járó pedagógusok száma 58 ezer. 16 ezer azoknak a tanároknak a száma, akik már túl vannak a 60-on.

A járvány az idei felvételin nem kedvezett a jelentkezési számnak, de a kormány arra számít, hogy esetleg azok közül is kikerülhetnek új belépők, akik nemrég nyelvvizsga nélkül átvehették a diplomájukat, és eddig más területen dolgoztak.

Ellehetetleníti a minisztérium az angol nyelvű óvodákat

Már az elnevezésben sem lehet benne, hogy angolul tanítanak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.