Évről évre kevesebb a tanár, egyre kevesebben állnak munkába és sokan mennek nyugdíjba. A legfrissebb adatok szerint most háromezerrel kevesebb pedagógus van, mint egy évvel korábban.
A KSH legfrissebb adatai szerint az elmúlt húsz évben egyszer sem volt olyan alacsony a főállású pedagógusok száma, mint most. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke úgy véli, hogy a 2013-ban megalkotott életpályamodell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - mondta az Info Rádióban. Nem tartja meglepőnek, hogy kevesebb tanár van, szerinte ez a csökkenés hamarosan még látványosabb lesz.
A legutóbbi adatok szerint az általános iskolások száma növekedett, legalábbis a megállt a fogyásuk, és várható, hogy stabilizálódni fog a létszám - tette hozzá. Ennek ellenére a tanárok száma csökkent, ami azt jelenti, hogy másfajta munkaszervezési folyamatokra van szükség az adott tantestületetekben. Vannak helyek, ahol összevonták az eddig szétválasztott csoportok (példádul idegen nyelv, informatika, matematika), ahol esetleg nem indulhatnak tehetséggondozó vagy hátránykompenzáló foglalkozások.
A statisztikai hivatal adatai szerint az egy tanárra jutó tanulók száma országosan 9,7 fő. Horváth Péter szerint a statisztikai adatok sokféleképp magyarázhatók, és egyrészt az említett tíz fő valóban nem túl sok, másrészt azt is figyelembe véve, hogy ennek országrészenként nagyon eltérő a mértéke, már jogos lehet a panasz.
Eltűnnek a pedagógusok, de nincs utánpótlás
Azt pontosan lehet tudni, hogy mennyien mennek nyugdíjba, de azt nem nagyon lehet megtippelni, hogy közülük mennyien élnek majd a korai nyugdíjjal. Az előző években az egyetemekről kikerülő, nagyjából tízezer tanárjelölt közül mindösszesen 3500-4000-en vannak, akik valóban munkába is állnak. A szakember beszélt arról is, hogy az 1995 óta mindegy egyharmadával emelt kötelező óraszámokat már nem lehet tovább növelni, miután már most sem képesek a pedagógusok megfelelő mód felkészülni az óráikra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
