Orbán Viktor pénteki interjújában azt mondta, februárig fenntartják a rendkívüli intézkedéseket.
Ennek értelmében marad a digitális oktatás a középiskolákban február 1-ig. A miniszterelnök hozzátette: ameddig nincs elég vakcina, mindenki rendezkedjen be arra az életre, amit a jelenlegi keretek adnak.
A középiskolások egybéként már november 11-től otthonról tanulnak. Tegnap Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is azt mondta, a vírus új mutációját figyelembe véve az operatív törzs szerint a továbbiakban is maradnia kéne a digitális oktatásnak. Azt is elmondta, hogy az iskolákba egyébként indokolt esetben - például felzárkóztatás miatt - ahogyan eddig, úgy továbbra is be lehet menni. Ez főleg a közelgő félévzárás miatt lehet fontos a diákoknak és a tanároknak.
Tegnap Maruzsa Zoltán beszélt az oktatásban dolgozók múlt hétvégi ingyenes teszteléséről is. Mint azt korábban már mi is megírtuk, a január 2-ai és 3-ai teszteléseken több mint 20 ezren jelentek meg és egy százalékos átfertőzöttséget mértek. A tesztelés iránt csökkent az érdeklődés - mondta. Az óvodák és az iskolák rendben elindultak, a számok kedvezőek, a csütörtöki adatok szerint 12 óvodában 1-2 csoportban és 14 iskolában van rendkívüli szünet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
