Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A KSH legfrissebb adatai szerint most háromezerrel kevesebb pedagógus van, mint egy évvel korábban.
Tovább csökkent a főállású pedagógusok száma a 2020/2021-es tanévben – írja a Népszava, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss oktatási adatai alapján.
A KSH jelenleg 146,7 ezer főmunkaviszonyban foglalkoztatott pedagógust tart számon a köznevelésben és a szakképzésben, ez majdnem háromezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A statisztikákból az is kiderült, hogy az elmúlt húsz évben egyszer sem volt olyan alacsony a főállású pedagógusok száma, mint most.
Gosztonyi Gábort, a PSZ alelnöke elmondta a lapnak, a főállású pedagógusok száma 2016 óta folyamatosan csökken. Szerinte a problémát az okozza, hogy a nyugdíjba menő tanárok helyére nem vesznek fel új tanárokat a tankerületi központok és a szakképzési centrumok, az így megüresedett álláshelyeket nem hirdetik meg, a feladatokat a tantestület többi tagja között osztják szét.
A diákok száma is változott
Van, ahol nőtt a számuk, de van, ahol látványosan csökkent. A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 725,8 ezren (az előző évinél 5,4 ezerrel többen), a középfokú iskolák nappali rendszerű oktatásában pedig 398,3 ezren (12,5 ezerrel kevesebben, mint a 2019/2020-as tanévben) vesznek részt. A KSH adatai szerint az egy pedagógusra jutó tanulók száma országosan 9,7 fő. Gosztonyi Gábor elmondta, hogy bár ez a szám elsőre alacsonynak tűnhet, de figyelembe kell venni, hogy számos olyan feladat – mint például a napköziztetés, ebédeltetés, felzárkóztatás – is a pedagógusok munkakörébe tartozik, amelyek más országokban nem a főállású tanárok feladata.
Az előző tanévhez képest a gimnáziumokban nőtt, a többi középfokú iskolában pedig csökkent a tanulók létszáma. A gimnáziumokban az idei tanévben 191,5 ezren, technikumokban, szakgimnáziumokban 143,2 ezren (hatezerrel kevesebben), szakképző iskolákban 56,6 ezren, szakiskolában és készségfejlesztő iskolában pedig – az előző évekhez hasonlóan – mintegy hétezren tanulnak. A szakképző iskolákban kilencezerrel (csaknem 14 százalékkal) kevesebben tanulnak idén, mint az előző tanévben.
A technikumok és a szakgimnáziumok 9. évfolyamára az előző évhez képest mintegy három százalékkal több tanulót vettek fel: a mintegy 81 ezer felvételiző 42,1 százaléka technikumba, 35,8 százaléka gimnáziumba nyert felvételt. A PSZ elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ebben a statisztikában nem szerepelnek azok a diákok, akik hat- és nyolcosztályos gimnáziumban tanulnak tovább. Szerinte, ha őket is a gimnáziumi tanulókhoz adjuk, a szakgimnáziumok, technikumok a felvételizők tekintetében is elvesztik a vezetést és úgy látja, hogy a szakképzés továbbra sem lett népszerűbb a diákok és szüleik körében.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.