Ezt a "szuperfegyvert" vetné be a kormány a tanárhiány ellen: változtattak a Klebelsberg-ösztöndíj szabályain

A kormány egy friss rendeletmódosítással bővítette azoknak az intézményeknek a körét, ahol a végzett ösztöndíjasok elkezdhetik a pályájukat.

  • Csik Veronika

Egy friss rendeletmódosítás értelmében pályakezdőként egyház vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítvány által fenntartott köznevelési intézményben is munkába állhatnak a frissen végzett Klebelsberg-ösztöndíjasok - jelent meg a Magyar Közlönyben.

A változtatás értelmében a frissen végzett pedagógusok az egyház által fenntartott egyetemek köznevelési intézményeiben is elhelyezkedhetnek. A lehetőség pedig vonatkozik minden jelenleg szerződéses hallgatóra és azokra a volt ösztöndíjasokra is, akik 2021. június 1-jét követően szerezték meg oklevelüket - áll a rendeletben. 

A Klebelsberg képzési ösztöndíjprogramra a tanári, tanítói vagy gyógypedagógus pályát választó hallgatók jelentkezhetnek, akik vállalják, hogy a diplomaszerzés után a végzettségüknek, szakképzettségüknek megfelelően főállású pedagógusként helyezkednek el meghatározott. Az ösztöndíj összege félévente, a tanulmányi átlag függvényében 125-375 ezer forint lehet.

Az ösztöndíjasokban egyébként nagyon bízik a kormány, Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter korábban hivatkozott rájuk a tanárhiány kapcsán. Azt monda, az idén a végzett ösztöndíjasoknak a szerződésük szerint hat hónapjuk van elhelyezkedni, de már szeptember végéig 65–70 százalékuk munkába áll. "A többi végzett ösztöndíjas pedagógus sikeres elhelyezése is várhatóan legkésőbb az év végéig megtörténik".

Átalakul a tanárképzés is

Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára korábban kiemelete, vonzóbbá szeretnék tenni a tanári pályát, ezért a közelmúltban döntöttek arról, hogy a felsőfokú tanárképzés a jövőben hat helyett öt évig tart. 2022 szeptemberétől új szaktanári képzéseket indítanak természettudományos területen.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.