Ezt a "szuperfegyvert" vetné be a kormány a tanárhiány ellen: változtattak a Klebelsberg-ösztöndíj szabályain

A kormány egy friss rendeletmódosítással bővítette azoknak az intézményeknek a körét, ahol a végzett ösztöndíjasok elkezdhetik a pályájukat.

  • Csik Veronika

Egy friss rendeletmódosítás értelmében pályakezdőként egyház vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítvány által fenntartott köznevelési intézményben is munkába állhatnak a frissen végzett Klebelsberg-ösztöndíjasok - jelent meg a Magyar Közlönyben.

A változtatás értelmében a frissen végzett pedagógusok az egyház által fenntartott egyetemek köznevelési intézményeiben is elhelyezkedhetnek. A lehetőség pedig vonatkozik minden jelenleg szerződéses hallgatóra és azokra a volt ösztöndíjasokra is, akik 2021. június 1-jét követően szerezték meg oklevelüket - áll a rendeletben. 

A Klebelsberg képzési ösztöndíjprogramra a tanári, tanítói vagy gyógypedagógus pályát választó hallgatók jelentkezhetnek, akik vállalják, hogy a diplomaszerzés után a végzettségüknek, szakképzettségüknek megfelelően főállású pedagógusként helyezkednek el meghatározott. Az ösztöndíj összege félévente, a tanulmányi átlag függvényében 125-375 ezer forint lehet.

Az ösztöndíjasokban egyébként nagyon bízik a kormány, Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter korábban hivatkozott rájuk a tanárhiány kapcsán. Azt monda, az idén a végzett ösztöndíjasoknak a szerződésük szerint hat hónapjuk van elhelyezkedni, de már szeptember végéig 65–70 százalékuk munkába áll. "A többi végzett ösztöndíjas pedagógus sikeres elhelyezése is várhatóan legkésőbb az év végéig megtörténik".

Átalakul a tanárképzés is

Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára korábban kiemelete, vonzóbbá szeretnék tenni a tanári pályát, ezért a közelmúltban döntöttek arról, hogy a felsőfokú tanárképzés a jövőben hat helyett öt évig tart. 2022 szeptemberétől új szaktanári képzéseket indítanak természettudományos területen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.