Ezt a "szuperfegyvert" vetné be a kormány a tanárhiány ellen: változtattak a Klebelsberg-ösztöndíj szabályain

A kormány egy friss rendeletmódosítással bővítette azoknak az intézményeknek a körét, ahol a végzett ösztöndíjasok elkezdhetik a pályájukat.

  • Csik Veronika

Egy friss rendeletmódosítás értelmében pályakezdőként egyház vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítvány által fenntartott köznevelési intézményben is munkába állhatnak a frissen végzett Klebelsberg-ösztöndíjasok - jelent meg a Magyar Közlönyben.

A változtatás értelmében a frissen végzett pedagógusok az egyház által fenntartott egyetemek köznevelési intézményeiben is elhelyezkedhetnek. A lehetőség pedig vonatkozik minden jelenleg szerződéses hallgatóra és azokra a volt ösztöndíjasokra is, akik 2021. június 1-jét követően szerezték meg oklevelüket - áll a rendeletben. 

A Klebelsberg képzési ösztöndíjprogramra a tanári, tanítói vagy gyógypedagógus pályát választó hallgatók jelentkezhetnek, akik vállalják, hogy a diplomaszerzés után a végzettségüknek, szakképzettségüknek megfelelően főállású pedagógusként helyezkednek el meghatározott. Az ösztöndíj összege félévente, a tanulmányi átlag függvényében 125-375 ezer forint lehet.

Az ösztöndíjasokban egyébként nagyon bízik a kormány, Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter korábban hivatkozott rájuk a tanárhiány kapcsán. Azt monda, az idén a végzett ösztöndíjasoknak a szerződésük szerint hat hónapjuk van elhelyezkedni, de már szeptember végéig 65–70 százalékuk munkába áll. "A többi végzett ösztöndíjas pedagógus sikeres elhelyezése is várhatóan legkésőbb az év végéig megtörténik".

Átalakul a tanárképzés is

Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára korábban kiemelete, vonzóbbá szeretnék tenni a tanári pályát, ezért a közelmúltban döntöttek arról, hogy a felsőfokú tanárképzés a jövőben hat helyett öt évig tart. 2022 szeptemberétől új szaktanári képzéseket indítanak természettudományos területen.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.