Több ezer tanár érzi megalázónak a minősítést, inkább műkörmösnek, asztalosnak, cukrásznak tanulnak

Rengeteg tanár és tanító várja, hogy a minősítési rendszer megszűnjön, több tízezren nem töltötték fel a portfóliójukat.

  • Eduline

„Pedagógus vagyok, egyike azoknak, akik nem fognak portfóliót írni. Mégpedig azért nem fogunk sokan portfóliót írni, mert méltánytalannak tartjuk ezt az eljárásrendet, amelyet önök ránk kényszerítettek” – mondja egy szeptember elején nyilvánosságra hozott videóban Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. A 24.hu azt írja, ő az első gyakorló tanár, aki arccal és névvel állt ki a nyilvánosság elé a pedagógus-életpályamodell ellen tiltakozva.

A pedagógus – aki korábban az Eduline-nak is nyilatkozott a települési kisiskolák között ingázó tanárokról – már a negyedik diplomáját kapta kézhez, ezért méltatlannak tartja, hogy igazolnia kell az alkalmasságát.

„Megzsarolnak, hiszen elveszítem mind a négy diplomám értékét azzal, hogy önök úgy döntenek, hogy egy olyan rendszer minősítése szükséges ahhoz, hogy én tanítsak, ami erre a minősítésre alkalmatlan. Minősíteni minősít, de sohasem azt a képet nyújtja, amely a valóság” – teszi hozzá.

Neubauer Tamás úgy látja, rengetegen várnak arra, hogy ez az eljárásrendszer megszűnjön, nem véletlen, hogy több tízezren nem töltötték fel a portfóliójukat.

Márpedig az életpályamodell értelmében minden pedagógusnak át kell esnie legalább egy minősítésen 2022-ig, kivéve azokat, akiknek a rendszer bevezetésekor maximum tíz évük volt hátra a nyugdíjig. Ha valaki a határidőn belül nem éri el a pedagógus II. fokozatot, egyszer ismételhet, ám ha ez is sikertelenül zárul, akkor az értesítést követő tizedik napon megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya.

A tantestületekben van, aki úgy döntött, ilyen áron nem marad a pályán, a 24.hu azt írja, van, aki cukrásznak, műkörmösnek vagy asztalosnak tanul.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.