A szakszervezetekkel egy országgal odébb a miniszterelnök tárgyal, az érdekvédők ugyanakkor nem fogadták el a lépcsőzetes béremelést.
A mai Kormányinfón szó esett a pedagógus béremelésről, a leszakadott térségekre is kitértek.
A parlament elé sem kerül az MSZP beadványa.
A baloldal politikusai havi 5-6 millióért akadályozzák, hogy a pedagógusok 800 ezret kereshessenek - reagált a Fidesz a pénteki budapesti tüntetésre az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben azt írták: a kormánypártok teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy a pedagógusok bérét emelni kell.
Folyamatosak az ígérgetések a kormány részéről: a cél, hogy 2025-re elérje a pedagógusok átlagfizetése a diplomás átlagbér 80 százalékát. De ezt az uniós forrásoktól teszik függővé, ráadásul a státusztörvény bevezetésével tovább korlátoznák az oktatók autonómiáját.
A köznevelési államtitkár abban bízik, hogy ha tudják növelni a pálya vonzerejét, akkor a pedagógusok terhelése is csökkenni fog. Abban is bízik, hogy „az életpályamodellről is olyan megállapodás születik, hogy még a tavaszi ülésszakon dönthet róla a parlament”.
A szakszervezet minden magyarországi európai parlamenti képviselőt megkeresett, ám mindez aligha fogja érdemben megfordítani az eseményeket.
Az államtitkár szerint soha ilyen széles körű egyeztetés oktatási kérdésekben nem volt még, mint az elmúlt hónapokban. A kormány a státusztörvény több pontján is visszakozott, de ezeket a szakszervezeteknél nem tartják elegendőnek.
Elkezdődtek és véget is értek az általános iskolai beiratkozások, túl vannak az idei kompetenciaméréseken a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok, közben pedig tovább zajlik a vita a státusztörvényről és a pedagógusbérekről a kormány és a szakszervezetek között. Mutatjuk, mik történtek ezen a héten.
Több mint 36 vezetői pozícióba keresnek új embert, miközben az ott dolgozók hónapok óta küzdenek béremelésért.
Az államtitkár az M1 és a hirado.hu közös műsorában beszélt a státusztörvényről és a teljesítményalapú bérezésről.
Rétvári Bence szerint az már a megbecsülés része, hogy a pedagógusok státuszáról önálló törvény születik és úgy véli, az új jogállás nem áll a kifizetések útjában. Ugyanakkor parlamenti szavai alapján a törvény tartalmilag akár még változhat is.
Nem fogadták el a szakszervezetek a brit kormány 4,3 százalékos ajánlatát, április végén ismét sztrájkolnak az országban.
A magyar és a brit fizetések közti különbségeket jól jelzi, hogy a brit érdekvédők úgy készülnek sztrájkra, hogy szeptemberrel forintra átszámítva egymillió fölé nő a kezdő pedagógusok bére.
Walesben február 14-én, Angliában pedig február 28-án és március első két napján is sztrájkolni fognak a pedagógusok.
A néhány héttel ezelőtt élesített ChatGPT-nek majdnem mindenről van információja és véleménye, a magyarországi tanárok bérrendezéséről azonban még a mesterséges intelligencia sem tud semmit.
Nemcsak Magyarországon, hanem Angliában, Walesben, Portugáliában és Skóciában is magasabb béreket és az oktatási helyzet javítását követelik az általános- és középiskolai tanárok.
Azt követően döntött így, hogy a kollégái megpróbálták meggyőzni arról; nem lesz olyan rossz a belső értékelési rendszer bevezetése.
A skót kormány a pályakezdőknek korábban 6,86 százalékos, a többieknek pedig 5 százalékos béremelést ajánlott a szakszervezetek 10 százalékos követelése helyett. A januári országos sztrájknapok után ezért gördülő sztrájkba kezdenek az ország pedagógusai.
Szűcs Tamás szerint a kormány becsapta a pedagógustársadalmat. Olyannyira, hogy ő 60 évesen csak 270 ezer forintot keres, az új bakancsát pedig egy családtagjától kapta.
