Feltűnően sok tanszékvezetői állást hirdettek meg egy hónap alatt az ELTE-n

Több mint 36 vezetői pozícióba keresnek új embert, miközben az ott dolgozók hónapok óta küzdenek béremelésért.

  • Székács Linda

Tanszékvezetőket keres az ELTE a Bölcsészettudományi Kar 27 tanszékén, a Természettudományi Kar 4 tanszékén, továbbá 3, a Társadalomtudományi Karhoz tartozó tanszéken, valamint az Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékén, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kognitív Pszichológia Tanszékén, de főigazgatói és egyéb vezetői, pedagógiai, vagy ügyintézői pozíciókra is várják a jelentkezőket - figyelt fel rá a hvg.hu.

Egy a lapnak nyilatkozó egyetemi forrás szerint ez azonban nem tömeges felmondásokat jelent. Mindössze annyi történt, sokaknak éppen most, egyszerre járt le a megbízatása, ezért az egyetemnek ki kellett írnia az új pályázatokat, amiket ugyanúgy megpályázhatnak a régi tanszékvezetők és a többi dolgozó is. Pedig az ELTE alkalmazottai a közoktatásban dolgozókhoz hasonlóan hónapok óta a nyilvánosság előtt küzdenek béremelésért, sőt, még az intézmény hallgatói is a tanároknak követelnek fizetésemeléseket.

Ferenczi Attila, a Bölcsészettudományi Kar docense a hvg360-nak azt mondta, a tanársegédek tavaly decemberben havi nettó 198 ezer forintot kaptak, az adjunktusok alapfizetése pedig a garantált bérminimum összegét, a havi bruttó 296 ezer forintot sem éri el, ami még a béremelés után is éppen csak megegyezik egy részmunkaidős aldis dolgozó fizetésével. Emiatt egyes karokra nagyon nehéz, szinte lehetetlen új embert találni.

„Az alapítványosított egyetemekről átcsábítani bárki olyat, aki amúgy szeretne idejönni, mert úgy érzi, itt magasabb presztízsű helyen dolgozhatna, szinte teljesen lehetetlen. Mert havi 150 ezerrel kevesebbért nem tud jönni. A valamivel jobban kereső docensek, egyetemi tanárok is el vannak keseredve, mert nekik kellene utánpótlást találniuk, de ilyen feltételekkel nem megy” – mondta Berényi Eszter, Társadalomtudományi Kar (TÁTK) docense.

Az intézményből érkező panaszokra egyébként a kormány is reagált, összesen 1,281 milliárd forintnyi többletforrást adtak a minimumbér bevezetésére és egy egyösszegű kompenzációra, ez azonban a problémát nem oldotta meg.

A hvg.hu az ELTE vezetését is megkérdezte az álláspályázatok kapcsán, valamint arról is érdeklődtek, hogy hányan adták be a felmondásukat, válasz azonban a cikk megjelenéséig nem érkezett.

A teljes cikket ide kattintva olvashatjátok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.