Folyamatosak az ígérgetések a kormány részéről: a cél, hogy 2025-re elérje a pedagógusok átlagfizetése a diplomás átlagbér 80 százalékát. De ezt az uniós forrásoktól teszik függővé, ráadásul a státusztörvény bevezetésével tovább korlátoznák az oktatók autonómiáját.
"2025. január elsejéig eléri a bruttó 800 ezer forintot a pedagógusok bére" – mondja minden egyes Kormányinfón Gulyás Gergely. Ezt a kormány az EU-s pénzekből szeretné fedezni, de jelenleg nem biztos, hogy ez folyósításra kerül, sok múlik a státusztörvény végső állapotán is.
Ha nem jön uniós pénz, akkor máshonnan kell előteremteni a pedagógusok béremeléséhez szükséges forrásokat Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint – írta meg a Pénzcentrum. A szakember szerint az év elejétől élő alapbéremelés csak arra volt jó, hogy összenyomja a bértáblát: aki 15 éve a pályán van, az szinte ugyanannyit keres, mint aki most kezdett tanítani.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznvelési államtitkára március elején beszélt arról, hogy a kormány januártól 10 százalékos pedagógus-béremelést tudott megelőlegezni, de amint Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó uniós forrásokat, az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lesz.
Erről azt mondta Horváth Péter az InfoRádióban, hogy:
„Ez sem szerencsés, hiszen lenni kell egy előmenetelnek, és az is kétségtelen, hogy nem nagyon lehet már várni ezzel. Ha nem jönnek uniós pénzek, akkor is lépnie kell a kormányzatnak, mert ez valóban azt jelenti, hogy egyre többen fogják elhagyni a pályát és egyre kevesebben fognak jelentkezni, és amit ma még lehet kozmetikázni, azt egyre nehezebb lesz, és a kozmetikázás sem azt jelenti, hogy mindenki elégedett lesz, főleg amikor nem szakos tanárok fognak bemenni tanítási órákra”
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
