Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára szerdán fogadta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ), valamint a Nemzeti Pedagóguskar vezetőit, és tájékoztatta őket arról, hogy a héten elindul a társadalmi és a szakmai egyeztetés a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezetekről.
Az államtitkár a Belügyminisztérium közleménye szerint többek között arról beszélt, hogy a kormány januártól 10 százalékos pedagógus-béremelést tudott megelőlegezni, de amint Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó uniós forrásokat, az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lesz. Ezt követően a 2021-es bérszinthez képest 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke. A cél, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. Mindezt Maruzsa Zoltán a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelésnek nevezte.
Az államtitkár közölte azt is, hogy megkezdődik a társadalmi és szakmai egyeztetés a köznevelést és a pedagógusokat érintő további kérdésekről is. A Belügyminisztérium a pedagógusokkal tartott online konzultáció eredményeit is figyelembe véve fogalmazta meg javaslatait - azt több tízezren töltötték ki tavaly, nagy többségük támogatta, hogy egy további béremelés esetén kiemelt juttatási szempont legyen, ha egy pedagógus hátrányos helyzetű térségben, illetve nagyobb arányban foglalkozik halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel. Ugyancsak jelentős többség értett egyet azzal, hogy a pedagógusok díjazása a jövőben vegye figyelembe a teljesítményt. A jogszabálytervezet ezt is rögzíti - mondta.
A közlemény kitért arra, hogy a minisztérium javaslatot tesz a pedagógus-előmeneteli rendszer megváltoztatására is: a tervek szerint az eddiginél lényegesen rövidebb idő alatt lehet majd a magasabb bérezéssel járó fokozatba kerülni.
A társadalmi és szakmai egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetek a kormány honlapjára kerülnek fel, az egyeztetés során a Belügyminisztérium várja a szakmai szervezetek véleményét és javaslatait is - áll a közleményben.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
