Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára szerdán fogadta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ), valamint a Nemzeti Pedagóguskar vezetőit, és tájékoztatta őket arról, hogy a héten elindul a társadalmi és a szakmai egyeztetés a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezetekről.
Az államtitkár a Belügyminisztérium közleménye szerint többek között arról beszélt, hogy a kormány januártól 10 százalékos pedagógus-béremelést tudott megelőlegezni, de amint Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó uniós forrásokat, az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lesz. Ezt követően a 2021-es bérszinthez képest 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke. A cél, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. Mindezt Maruzsa Zoltán a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelésnek nevezte.
Az államtitkár közölte azt is, hogy megkezdődik a társadalmi és szakmai egyeztetés a köznevelést és a pedagógusokat érintő további kérdésekről is. A Belügyminisztérium a pedagógusokkal tartott online konzultáció eredményeit is figyelembe véve fogalmazta meg javaslatait - azt több tízezren töltötték ki tavaly, nagy többségük támogatta, hogy egy további béremelés esetén kiemelt juttatási szempont legyen, ha egy pedagógus hátrányos helyzetű térségben, illetve nagyobb arányban foglalkozik halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel. Ugyancsak jelentős többség értett egyet azzal, hogy a pedagógusok díjazása a jövőben vegye figyelembe a teljesítményt. A jogszabálytervezet ezt is rögzíti - mondta.
A közlemény kitért arra, hogy a minisztérium javaslatot tesz a pedagógus-előmeneteli rendszer megváltoztatására is: a tervek szerint az eddiginél lényegesen rövidebb idő alatt lehet majd a magasabb bérezéssel járó fokozatba kerülni.
A társadalmi és szakmai egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetek a kormány honlapjára kerülnek fel, az egyeztetés során a Belügyminisztérium várja a szakmai szervezetek véleményét és javaslatait is - áll a közleményben.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
