A néhány héttel ezelőtt élesített ChatGPT-nek majdnem mindenről van információja és véleménye, a magyarországi tanárok bérrendezéséről azonban még a mesterséges intelligencia sem tud semmit.
"Nincs információm a magyarországi tanárok fizetésemeléséről. Az ilyen döntések a kormányzat, illetve a költségvetés függvényében válnak nyilvánossá. Az aktuális politikai irányelvek, gazdasági körülmények és egyéb tényezők befolyásolhatják a fizetésemelések lehetőséget" - válaszolta az OpenAI chatrobotja az Eduline kérdésére, hogy vajon várható-e a magyarországi tanárok béremelése.
@eduline.hu Vannak dolgok, amiket még a mesterséges intelligencia sem tud megválaszolni. ������ #magyar #magyartiktok #magyartanár #tanárok #pedagógusok #fy #fyp #oktatás #oktatásirendszer #bérek #pénz #chatgpt
♬ Money, Money, Money - ABBA
A magyar kormány azt ígéri, hogy a pedagógusbérek 2025-re elérik majd a diplomás átlagbér 80 százalékát, na meg azt, hogy az uniós pénzek megérkezésével visszamenőleg is kifizetnék a 2023 januárjára ígért, eddig meg nem valósult 21 százalékos béremelést (amiből eddig 10 százalékos pluszpénz érkezett meg a pedagógusokhoz). Pedig a magyarországi pedagógusok évek óta próbálják felhívni a figyelmet az alacsony tanári bérek mellett az oktatás olyan problémáira, mint a ki nem fizetett túlórák és a diákok túlterheltsége.
A tanári szakszervezetekl 2023 januárjában egyhetes országos sztrájkot szerveztek, és a diákok is meghirdették már a következő tüntetés időpontját.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
