Megvannak a számok: 2025-ben bruttó 777 ezer forint lehet a pedagógusok átlagbére

2025-re bruttó 777 ezer forintos pedagógus-átlagbérrel számol a kormány és az Európai Bizottság – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.

  • Eduline

Azzal számolnak, hogy 2025-ben a diplomások átlagbére 972 ezer forint lesz, a tervek szerint – ha megállapodik a kormány az Európai Unióval – ennek a 80 százalékát kapnák meg a pedagógusok. Erről a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt csütörtökön. Gulyás Gergely kiemelte, hogy itt átlagbérről van szó, a korosztály, végzettség és egyéb szempontok alapján történő differenciálás megmarad.

Az Európai Bizottság ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű régióban dolgozó pedagógusok bére magasabb legyen, 2025-re ők a diplomások átlagbérének 90 százalékát kapják majd.

2021-ben a pedagógusok átlagbére egyébként 400 634 forint volt – tette hozzá a tárcavezető. 2023-ban 21 százalékkal emelkednének a fizetések, ha meglesz az EU-s megállapodás, erről itt olvashattok:

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István