EP-körlevélben kéri a státusztörvény megakadályozását a PDSZ

A szakszervezet minden magyarországi európai parlamenti képviselőt megkeresett, ám mindez aligha fogja érdemben megfordítani az eseményeket.

  • Tarnay Kristóf

„A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya felkéri Magyarország valamennyi európai parlamenti képviselőjét – így Önt is -. hogy minden lehetséges eszközzel próbálják megakadályozni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony („státusztörvény”) törvénytervezetének benyújtását, mivel annak tartalma ellentmond az EFOP PLUSZ megállapodásban foglaltakkal és így veszélybe sodorja a pedagógusok bérének rendezését” – ezzel a levéllel fordult a PDSZ közlésük szerint az összes magyar európai parlamenti (EP-) képviselőhöz, akik hazánkat képviselik az EP-ben.

A levélben azt is írják, hogy amennyiben a képviselőknek „részletesebb indoklásra lenne szüksége véleménye kialakításához”, akkor állnak rendelkezésére. Mint arról tegnap beszámoltunk, értesüléseink szerint Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára hamarosan – a pedagógusok érdekképviseletei mellet – az Európai Bizottság munkatársaival is tárgyal a státusztörvény tartalmáról. Ezen kívül május 2-án a levélben is említett, a pedagógusok béremeléséhez felhasználni kívánt támogatási program vállalásait ellenőrző bizottsági is alakult idehaza.

Hogy emellett az EP-képviselőknek is levelet írt a kisebbik szakszervezet, az ugyanakkor érdemben vélhetően nem változtat a helyzeten. A magyarországi EP-képviselők ugyanis aligha ebből fognak értesülni a hazai közéletet hónapok óta foglalkoztató tervezetről. Melyről az ellenzéki politikusok eddig is negatív véleménnyel voltak, a kormánypártiak pedig értelemszerűen nem fognak a saját javaslatuk elfogadása ellen dolgozni.

Inkább abból a szempontból lehet jelentőssége, hogy a kormány régóta azt kommunikálja, hogy a szakszervezetek szerintük nem látják át, hogy a baloldal valamilyen formában „akadályozza a pénzek megérkezését”, ezáltal a béremelést és ezért náluk kellene tiltakozniuk. Ezzel szemben a szakszervezetek szerint éppen az uniós megállapodásokat be nem tartó jogállástervezet az akadály. Novák Katalin államfő egyébként vasárnap a Sándor-palota nyílt napjára váróknak azt mondta, egyetért azzal, hogy az uniós forrásoktól függetlenül kellene bért emelni a pedagógusoknak, de ez ettől önmagában még nem fog így történni. Rétvári Bence belügyi államtitkár közben egy minapi nyilatkozata alapján nagyon közelinek érzi már a konszenzust a zajló egyeztetéseken, a PDSZ-nek azonban nem jönnek ki az általa említett számok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.