Rétvári Bence szerint "aki jobban tanít és többet foglalkozik a gyerekekkel", annak jobban kell keresnie

Az államtitkár az M1 és a hirado.hu közös műsorában beszélt a státusztörvényről és a teljesítményalapú bérezésről.

  • Székács Linda

A készülő közoktatási törvényjavaslat körüli viták és a javaslat tartalma volt a fő téma az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában, a 48 perc - Házigazda: Lánczi Tamás csütörtök esti adásában. A műsor első felében Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára volt a vendég, aki szerint fontos tisztázni, hogy a státusztörvény egyelőre csak egy tervezet, "amit a kormány még be sem nyújtott", az egyeztetés pedig több mint egy hónapja, számos felületen tart.

Az államtitkár szerint a "formai" lényege a javaslatnak, hogy a pedagógusoknak legyen olyan "saját, önálló köznevelési jogviszonyuk", ami kifejezetten az ő munkájukra vonatkozik.

"Legyen meg a presztízse ennek a hivatásnak, elvégre sokan gyakorolják, és nagyon fontos hivatás" – fogalmazott Rétvári. Az új, teljesítményalapú bérezésről azt mondta, azért van rá szükség, hogy

aki jobban tanít és többet foglalkozik a gyerekekkel, az jobban kereshessen.

A politikus elismerte, hogy a pedagógusok jelenlegi bére valóban alacsony. Ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott; "ha ma megjönnének az EU-s források, akkor holnaptól a pedagógusok átlagbére 561 ezer forint, januártól pedig 681 ezer forint lenne", a differenciált bérezés ugyanakkor jó alkalom arra, hogy aki jobb teljesítményt nyújt vagy pályakezdő, annak nagyobb mértékben emelkedjen a bére.

A szakszervezeteknek az lenne a dolguk, hogy segítsenek a törvényjavaslatot értelmezni, nem pedig az, hogy belemagyarázzanak olyan dolgokat, amik nincsenek benne

- tette hozzá.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógus Egység közös petícióját már több mint 4600 pedagógus írta alá ezzel azt jelezve, hogy amennyiben a törvényt elfogadják, készen állnak a felmondásra, az ugyanis több pontban korlátozza és negatívan érinti a tanárokat.

Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is megszólalt, ő az április 20-i kormányinfón azt mondta, bár nem tenne jót az oktatásnak, de csak a magyarországi tanárok 3 százaléka mondana fel a törvény elfogadásával.

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.