Volt miniszterek, államtitkárok, tudósok és írók is tiltakoznak a státusztörvény ellen.
Nem részleteiben, teljes egészében kell nemet mondanunk a pedagógusok jogállásáról szóló törvénytervezetre és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokra: e jogszabályok szelleme, a bennük megnyilatkozó szándék elfogadhatatlan - írják abban a nyilatkozatban, melyet a Válasz Online tett közzé, és amiben volt miniszterek, államtitkárok, tudósok, értelmiségiek tiltakoznak a bosszútörvénynek nevezett törvénymódosítás ellen.
A döntéshozók a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával büntetik a hivatásuk méltóságáért küzdő tanítókat és tanárokat. Igazolhatatlan eljárásukat a bosszú szándéka vezérli.
A tervezett kényszerintézkedések lehetővé teszik a túlterhelt és más szellemi foglalkozásokhoz képest szégyenletesen alulfizetett pedagógusok munkaidejének növelését, fokozzák munkahelyi kiszolgáltatottságukat, csorbítják jogaikat. Ezek a rendszabályok a minőségi oktatás elemi feltételeit veszélyeztetik. A tanárhiány ellensúlyozására alkalmatlanok, éppen ellenkezőleg, a pálya elhagyására késztetik az érintetteket és elriasztják a fiatalokat a tanári hivatástól.
- írják.
A közleményben azt is hozzáteszik; aki az ország jövőjét a szívén viseli, annak most ki kell állnia a pedagógusok mellett, támogatni őket és világossá tenni, hogy "a megrendszabályozásukra és megfélemlítésükre hozott intézkedésekkel a kormány nem érhet célt!"
Az aláírók között szerepel Réthelyi Miklós, aki 2010 és 2012 között volt nemzetierőforrás-miniszter, ezzel tehát az egészségügyért, a szociális ügyekért, az oktatásért, a kultúráért és a sportügyért is felelt, de feltűnik a nevek között Jeszenszky Géza, a rendszerváltás utáni első külügyminiszter, de Lányi András író és Bod Péter András, korábbi iparminiszter is.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
