Számos dologban akad(t) egyeztetni valója kormánynak ezen a héten is a szakszervezetekkel. Megjelent a státusztörvény végrehajtási tervezete, amiről a héten már volt is személyes egyeztetés, de augusztus 4-ig kritizálhatták a a tanév rendjének tervezetét is. A héten pedig egy nagyon fontos időpont is lejár: ma éjfélig adhatjátok le a jelentkezéseteket, ha pótfelvételiznétek.
Egyelőre ez az egyeztetés sem hozott látható eredményeket, a tárgyalások viszont az elkövetkezendő két hétben folytatódnak majd.
Több rövidebb szünetre, vagy több mint két hónapon át tartó nyári szünetre felosztva ideálisabb a tanév? A július végén közzétett tanév rendjének tervezete felveti ezt a kérdést, ugyanis eszerint a téli és tavaszi szünet hosszabbodhat, míg a nyári lerövidülhet. Egy oktatáskutatóval beszélgettünk, aki kitért arra is, hogy milyen hatással lehet a tanév rendjének tervezete a diákokra és a pedagógusokra.
Múlt héten megjelent a következő tanév rendjének tervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) összefoglalta a rendelettervezet tartalmával kapcsolatos észrevételeit és javaslatait.
Bár a kezdeményezés jelenleg az oktatás problémáira fókuszál, bármilyen szervezet csatlakozását várják, hogy később kiterjesszék azt a rendszerszintű problémákra.
A PDSZ szerint "Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor és Gulyás Gergely miniszterek valószínűleg nem büszkélkednek azzal a levéllel, amelyet az Oktatási Világszervezet európai régiójának (ETUCE) igazgatójától kaptak."
Sztrájktörvény, tanárok kirúgása, könnygáz és végül a ma megszavazott státusztörvény: 2022-től ismét folyamatosak a tanárok, szakszervezetek és diákok által szervezett tüntetések, demonstrációk és sztrájkok, de eddig nem sikerült elérniük a követeléseiket. A mai parlamenti szavazás apropóján összeszedtük az elmúlt év legfontosabb történéseit.
Csalódottság, düh, "jövőgyilkosság" - ehhez hasonló reakciók érkeznek az alig egy órája elfogadott státusztörvény hírére, miközben a kormány továbbra is azt hangoztatja, a státusztörvénnyel valójában jót tesznek a pedagógusokkal, míg a "baloldal" mindent megtesz az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek.
Kedden szavaztak a Parlamentben a pedagógusok által csak "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvényről. Az Egységes Diákfront egész napos rendezvényt szervezett a Kossuth térre a tanári szakszervezetekkel közösen.
A leginkább kifogásolt pontok azonban továbbra is szerepelnek benne.
Nem sok jóról tudtak beszámolni a szakszervezetek képviselői a hétfői sztrájktárgyalást követően. Bár a köznevelésért felelős államtitkár átvette a szakszervezetek követeléseit, Nagy Erzsébet szerint azok, akikkel tárgyaltak "semmilyen döntésre nincsenek feljogosítva."
Nem zárult unalmasan és nyugalomban a 2022/23-as tanév utolsó hete sem. Június 16-án véget ért a tanév, elkezdődött a nyári szünet, az érettségik viszont még javában zajlanak, a státusztörvényről pedig 18 órán keresztül vitáztak pénteken a Parlamentben. Mutatjuk, mik történtek ezen a héten.
Június ötödikén benyújtotta a Belügyminisztérium a státusztörvény tervezetét. A tervezet nagy port kavart, folyamatosak az országos demonstrációk ellene, és a szakszervezetek is több egyeztetetésen részt vettek miatta a kormánnyal, a végső változatát mégsem láthatták a beterjesztés előtt.
"Jogsértő intézkedésekkel" tartja az iskolán kívül a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének mai fórumát egy diósdi iskola igazgatója és az érdi tankerület.
Már gyűlnek a programok a jövőhétre is. Ezen a héten az Egységes Diákfront, a Tanítanék és a noÁr szervez kiállásokat, jövőhét hétfőn pedig a PDSZ és az ADOM Diákmozgalom.
Szabó Zsuzsa idén már nem indult a Pedagógusok Szakszervezete elnöki címéért.
A szakszervezet szerint hivatalosan teendőikre és az utazási költségekre hivatkoztak.
A pedagógusokat korlátozó státusztörvény végső állapota nagyban befolyásolja, hogy Magyarország hozzájut-e az EU-s pénzekhez.
Reagált Rétvári Bence pénteki nyilatkozatára a PSZ és a PDSZ.
Hosszú idő után kedden végre hozott némi eredményt a kormány és a tanári szakszervezetek közti tárgyalás. A PSZ és a PDSZ szerint ezek azonban aligha engedmények, sokkal inkább látszatintézkedések, válaszul az unió felől érkező nyomásgyakorlásra.
