Azok közül, akik nem részesültek év végi jutalomban, sokan nem is tudták, hogy korábban fegyelmit kaptak.
Az állami fenntartású iskolákban a tankerületek bruttó 112 ezer forint év végi jutalmat biztosítottak a pedagógusok számára. A nevelő munkát segítő alkalmazottak 49 ezer forint, míg a technikai dolgozók 29 ezer forint értékű vásárlási utalványt kaptak.
Azonban a juttatásokból nem mindenki részesült, melyet számos iskolai dolgozó meglepetten tapasztalt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közösségi oldalán az alábbi tájékoztatást adta:
„Több helyről is azt a visszajelzést kaptuk, hogy azok maradtak ki a juttatásból, akik „fegyelmit kaptak” – csakhogy ezt egyes intézményvezetők meglehetősen tágan értelmezik. Van, ahol ide sorolják az ún. figyelmeztetést is, máshol pedig olyan kolléga sem kapott jutalmat, aki másfél hónapja táppénzen van. Feltételezhető, hogy az ő „fejkvótáját” más kapta meg.”
Az RTL Híradó szerint ez sokakat azért ért váratlanul, mert nem is tudtak róla, hogy figyelmeztetésben részesültek.
A híradónak egy iskolai portás is nyilatkozott, aki elmondta: ő sem kapott jutalmat, az igazgató pedig csak utólag közölte vele, hogy feltehetően egy korábbi ügye miatt maradt ki a juttatásból.
Elmondása szerint egyszer nem zárta be a porta ajtaját, amikor elhagyta a helyiséget, és eközben egy elsős diák bement, majd elvett egy ott hagyott bérletet. Bár a bérlet később előkerült, és az intézményvezető akkor mindössze annyit mondott neki, hogy legközelebb legyen körültekintőbb, a dolgozó nem gondolta volna, hogy az esetnek később anyagi következményei lesznek.
Nagy Erzsébet szerint, amennyiben a jutalmazás feltételeit előzetesen nem közlik egyértelműen, fennáll a diszkrimináció lehetősége. Mint fogalmazott, ilyen körülmények között bárkit ki lehet zárni a juttatásokból. Mivel a jutalmak kiosztásáról az intézményvezetők döntenek, azoknak, akik nem kaptak magyarázatot a kimaradás okára, elsősorban az iskola igazgatójánál érdemes érdeklődniük.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
