Nettó 255 ezer - 300 ezer forint adókedvezményekkel - rengeteg NOKS-os dolgozó keres ennyit - derült ki a PDSZ kampányából, melyben a nevelést-oktatást segítők fekete szívekre írták fel a fizetésüket és elküldték mellé az anonimizált bérpapírjukat. A szakszervezet szerint tarthatatlan, hogy ezek a munkavállalók évtizedek óta a legkisebb béreken élnek, miközben nélkülük egyetlen oktatási intézmény sem működne.
Több mint tíz éve nem volt érdemi béremelés
A PDSZ szerint a jelenlegi helyzet megértéséhez 2008-ig kell visszamenni, „ugyanis 2008-ban emelkedtek utoljára a közalkalmazotti bértábla szerinti illetmények”. A minimálbér és a garantált bérminimum későbbi emelései fokozatosan „felülírták” a bértáblát, és végül odáig jutott a rendszer miután a NOKS-os dolgozók is hogy mindenki – végzettségtől, életkortól és jogviszonyban eltöltött időtől függetlenül – a legkisebb előírt munkabért kapja."Miután a kormány mindenkit kiszervezett a közalkalmazotti törvény hatálya alól, megszűnt a jogszabályban előírt előmeneteli rendszer. A szakképzésben dolgozók a munka törvénykönyve hatálya alá kerültek, a közoktatási intézményekben dolgozók egy része a státusztörvény hatálya alá, a technikai, ügyviteli, gazdasági és kisegítő dolgozók szintén a munka törvénykönyve alá kerültek" - fejtették ki a nedolgozzingyen.hu-n bejegyzésükben.
2017-től a NOKS-munkakörökben dolgozóknak legalább 7% illetményemelést írtak elő, 10%-os költségvetési fedezettel, ám a PDSZ szerint ez csak „tűzoltás”, és a probléma lényegét nem oldja meg, ugyanisezek a bérek teljesen elszakadtak a valós megélhetési költségektől.
A szakszervezet hangsúlyozta: a titkárok, asszisztensek, dajkák, rendszergazdák, könyvtárosok, karbantartók, portások, takarítók, konyhai és irodai munkatársak tartják életben az intézményeket.
Nélkülük semmi nem működik
– olvasható a blogposztjukban. Ennek ellenére a szakszervezet szerint a kormány mereven elzárkózik a változtatástól. A legutóbbi egyeztetésen Maruzsa Zoltán azt mondta: mivel a munkakörökben „nem csökkent a létszám”, a bérezés megfelelő, „nincs tennivaló”.
A következmény, hogy továbbra is az éves kötelező minimálbér-emelés jelenti az egyetlen „előrelépést” – vagyis mindenki marad a "rajtvonalon", bármennyi tapasztalatot szerez, bármilyen végzettsége van.Mit követel a PDSZ?A szakszervezet fő bérkövetelései az alábbiak fogalmazott meg:A szakszervezet azt is elvárja, hogy a közoktatásban dolgozók – munkakörtől függetlenül – kapják meg a státusztörvény szerinti szabadságot.
Ha a kormány nem lép – jöhet a sztrájkA PDSZ szerint az egyeztetéseken a kormány világossá tette: a választásokig nem módosít jogszabályt, ezért felmérik, hányan lennének hajlandók sztrájkba lépni.A tervek szerint először kétórás figyelmeztető sztrájk, ha ez nem elég, többnapos munkabeszüntetés is jöhet. Mivel a NOKS-területen nincs előírt elégséges szolgáltatás, „tehát valós, látható sztrájk szervezhető”.
A szakszervezet azt is hangsúlyozta: a pedagógusok csatlakozhatnak, a sztrájkjog törvényben garantált, és „retorzió esetén a PDSZ azonnal jogsegélyt ad”.Nettó 250-300 ezer forint
Az Eduline-on az elmúlt időszakban többször is beszámoltunk arról, hogy iskolatitkárok, dajkák, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, könyvtárosok és karbantartók, azaz a nevelést és oktatást közvetlenül segítők ezrei keresnek nettó 250-300 ezer forint közötti méltánytalanul alacsony összegeket, ami gyakran már a különféle pótlékokat és adókedvezményeket is tartalmazza.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
