PDSZ: a NOKS-dolgozók fizetései teljesen elszakadtak a valós megélhetési költségektől

Nettó 255 ezer - 300 ezer forint adókedvezményekkel - rengeteg NOKS-os dolgozó keres ennyit - derült ki a PDSZ kampányából, melyben a nevelést-oktatást segítők fekete szívekre írták fel a fizetésüket és elküldték mellé az anonimizált bérpapírjukat. A szakszervezet szerint tarthatatlan, hogy ezek a munkavállalók évtizedek óta a legkisebb béreken élnek, miközben nélkülük egyetlen oktatási intézmény sem működne.

Több mint tíz éve nem volt érdemi béremelés

A PDSZ szerint a jelenlegi helyzet megértéséhez 2008-ig kell visszamenni, „ugyanis 2008-ban emelkedtek utoljára a közalkalmazotti bértábla szerinti illetmények”. A minimálbér és a garantált bérminimum későbbi emelései fokozatosan „felülírták” a bértáblát, és végül odáig jutott a rendszer miután a NOKS-os dolgozók is hogy mindenki – végzettségtől, életkortól és jogviszonyban eltöltött időtől függetlenül – a legkisebb előírt munkabért kapja.

"Miután a kormány mindenkit kiszervezett a közalkalmazotti törvény hatálya alól, megszűnt a jogszabályban előírt előmeneteli rendszer. A szakképzésben dolgozók a munka törvénykönyve hatálya alá kerültek, a közoktatási intézményekben dolgozók egy része a státusztörvény hatálya alá, a technikai, ügyviteli, gazdasági és kisegítő dolgozók szintén a munka törvénykönyve alá kerültek" - fejtették ki a nedolgozzingyen.hu-n bejegyzésükben.

2017-től a NOKS-munkakörökben dolgozóknak legalább 7% illetményemelést írtak elő, 10%-os költségvetési fedezettel, ám a PDSZ szerint ez csak „tűzoltás”, és a probléma lényegét nem oldja meg, ugyanis

ezek a bérek teljesen elszakadtak a valós megélhetési költségektől.

PDSZ Facebook

 

A szakszervezet hangsúlyozta: a titkárok, asszisztensek, dajkák, rendszergazdák, könyvtárosok, karbantartók, portások, takarítók, konyhai és irodai munkatársak tartják életben az intézményeket.

Nélkülük semmi nem működik

– olvasható a blogposztjukban. Ennek ellenére a szakszervezet szerint a kormány mereven elzárkózik a változtatástól. A legutóbbi egyeztetésen Maruzsa Zoltán azt mondta: mivel a munkakörökben „nem csökkent a létszám”, a bérezés megfelelő, „nincs tennivaló”.

A következmény, hogy továbbra is az éves kötelező minimálbér-emelés jelenti az egyetlen „előrelépést” – vagyis mindenki marad a "rajtvonalon", bármennyi tapasztalatot szerez, bármilyen végzettsége van.

Mit követel a PDSZ?

A szakszervezet fő bérkövetelései az alábbiak fogalmazott meg:

  • A felsőfokú végzettségű NOKS-dolgozók minimális illetménye érje el a Pedagógus I. fokozat alsó bérhatárát.
  • A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkakörökben dolgozók a garantált bérminimum + 10% felett kapjanak legalább akkora arányú illetményemelést, mint a gyakornokok.
  • A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező egyéb munkakörökben dolgozók a számukra járó legkisebb munkabér felett kapjanak legalább ugyanolyan százalékos béremelést, mint a gyakornokok.

A szakszervezet azt is elvárja, hogy a közoktatásban dolgozók – munkakörtől függetlenül – kapják meg a státusztörvény szerinti szabadságot.

Ha a kormány nem lép – jöhet a sztrájk

A PDSZ szerint az egyeztetéseken a kormány világossá tette: a választásokig nem módosít jogszabályt, ezért felmérik, hányan lennének hajlandók sztrájkba lépni.

A tervek szerint először kétórás figyelmeztető sztrájk, ha ez nem elég, többnapos munkabeszüntetés is jöhet. Mivel a NOKS-területen nincs előírt elégséges szolgáltatás, „tehát valós, látható sztrájk szervezhető”.

A szakszervezet azt is hangsúlyozta: a pedagógusok csatlakozhatnak, a sztrájkjog törvényben garantált, és „retorzió esetén a PDSZ azonnal jogsegélyt ad”.

Nettó 250-300 ezer forint

Az Eduline-on az elmúlt időszakban többször is beszámoltunk arról, hogy iskolatitkárok, dajkák, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, könyvtárosok és karbantartók, azaz a nevelést és oktatást közvetlenül segítők ezrei keresnek nettó 250-300 ezer forint közötti méltánytalanul alacsony összegeket, ami gyakran már a különféle pótlékokat és adókedvezményeket is tartalmazza.

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.