A legtöbben mindössze bruttó 20–30 ezer forinttal kaptak többet.
Összesen 24 192 tankerületi iskolában dolgozó pedagógus maradt ki az idei őszi béremelésből, amely az előző tanévben első alkalommal bevezetett teljesítményértékelés eredményei alapján járt – írta meg a Népszava.
A Klebelsberg Központ (KK) adatai szerint idén 58 685 pedagógus részesült béremelésben a munkája alapján, miközben a tankerületi intézményekben 82 877 tanár dolgozott az előző tanévben.
A Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője ismertette a részletes adatokat:
A „fejlesztendő” kategóriába 450 pedagógus került.
Megvan, hányast kaptak a pedagógusok a szülőktől és a diákoktól a KRÉTA-ban
Mindez azt jelenti, hogy a tanárok döntő többsége csak szerény mértékű fizetésemelésben részesült, annak ellenére, hogy a KK korábbi tájékoztatása szerint 45 357 pedagógus érte el a kiemelkedő teljesítményszintet.
A pedagógusok értékelését az iskolaigazgatók végezték, akiknek többek között a következő szempontokat kellett figyelembe venniük:
A pedagógusok legfeljebb 100 pontot szerezhettek. A kiemelkedő teljesítményűnek azokat minősítették, akik legalább 80 pontot értek el – ők havi bruttó 20–60 ezer forint közötti béremelést kaphattak. Az átlagos teljesítményt nyújtó (50–79 pont) tanároknak legfeljebb 20 ezer forint járt.
Nagy Erzsébet szerint az adatok azt mutatják, hogy a teljesítményértékelés erősen szubjektív volt, a besorolások és a béremelések mértéke pedig nem arányos, hanem inkább önkényesnek vagy véletlenszerűnek tűnik. Mint mondta, ez indokolatlanul nagy különbségeket eredményez azok között, akik ugyanazt a munkát végzik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
