Több mint 24 ezer pedagógus maradt ki a teljesítményértékelés utáni béremelésből

A legtöbben mindössze bruttó 20–30 ezer forinttal kaptak többet.

Összesen 24 192 tankerületi iskolában dolgozó pedagógus maradt ki az idei őszi béremelésből, amely az előző tanévben első alkalommal bevezetett teljesítményértékelés eredményei alapján járt – írta meg a Népszava.

A Klebelsberg Központ (KK) adatai szerint idén 58 685 pedagógus részesült béremelésben a munkája alapján, miközben a tankerületi intézményekben 82 877 tanár dolgozott az előző tanévben.

A Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője ismertette a részletes adatokat:

  • 3939 pedagógus kapott bruttó 10 ezer forintnál kevesebbet,
  • 9390 fő 10–20 ezer forint közötti összeget,
  • 29 749 tanár 20–30 ezer forint közötti béremelést,
  • 8801 fő 30–40 ezer forintot,
  • 3734 pedagógus 40–50 ezer forintot,
  • további 3063 fő pedig 50–60 ezer forintot.

A „fejlesztendő” kategóriába 450 pedagógus került.

Megvan, hányast kaptak a pedagógusok a szülőktől és a diákoktól a KRÉTA-ban

Mindez azt jelenti, hogy a tanárok döntő többsége csak szerény mértékű fizetésemelésben részesült, annak ellenére, hogy a KK korábbi tájékoztatása szerint 45 357 pedagógus érte el a kiemelkedő teljesítményszintet.

A pedagógusok értékelését az iskolaigazgatók végezték, akiknek többek között a következő szempontokat kellett figyelembe venniük:

  • a kompetenciamérések eredményei,
  • a tanulmányi eredmények és érdemjegyek alakulása,
  • az érettségi vizsgák eredményei,
  • az óralátogatások tapasztalatai,
  • valamint a tanfelügyeleti értékelések megállapításai.

A pedagógusok legfeljebb 100 pontot szerezhettek. A kiemelkedő teljesítményűnek azokat minősítették, akik legalább 80 pontot értek el – ők havi bruttó 20–60 ezer forint közötti béremelést kaphattak. Az átlagos teljesítményt nyújtó (50–79 pont) tanároknak legfeljebb 20 ezer forint járt.

Nagy Erzsébet szerint az adatok azt mutatják, hogy a teljesítményértékelés erősen szubjektív volt, a besorolások és a béremelések mértéke pedig nem arányos, hanem inkább önkényesnek vagy véletlenszerűnek tűnik. Mint mondta, ez indokolatlanul nagy különbségeket eredményez azok között, akik ugyanazt a munkát végzik.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.