Most kiderül, mennyit keresnek valójában a NOKS-dolgozók

A Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) felmérése arra keresi a választ, milyen anyagi körülmények között élnek a pedagógus végzettség nélküli NOKS-dolgozók

A PDSZ célja ezzel, hogy valós adatokon keresztül mutassák be, valójában mekkora fizetése van a közoktatási és szakképzési intézményekben dolgozó, pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkező, nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai munkatársaknak.

Ehhez csak annyit kell tenniük, hogy feltöltik:

  • az anonimizát bérjegyzéküket ( a személyes adatok legyenek kitakarva), amin jól látszik, hogy mekkora a nettó bérük
  • a fekete szívet, melyen szerepel a havi nettó fizetés összege (az arcnak nem kell rajta lenni a képen)

A felmérést ezen a linken lehet elérni.

Az Eduline-on is beszámoltunk egy olyan iskolatitkárról, aki csak nettó 255 ezer forintot keres.

Egyszer az a válasz érkezett, hogy amíg van ember, aki betölti ezt az állást minimálbérért, addig nem emelnek. Valaki vagy valakik szemében nagyon le van nézve a mi munkakörünk, feladataink, mert már mást nem tudunk mondani.

- írta szerkesztőségünknek.

Az viszont biztos, hogy a noks-os dolgozók 2026-ban sem számíthatnak érdemi béremelésre, mert arra nincsen költségvetési fedezet. Ehhez képest a pedagógusok bére már kétszer, 2025 januárjában és 2024-ben is emelkedett, ebből a nevelést-oktatást segítők kimaradtak.

 

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.