PDSZ: „nem rendészeti, hanem gyermekvédelmi és pedagógiai eszközökre van szükség”

A PDSZ is tiltakozik a javítóintézetek irányításával kapcsolatos haladéktalan intézkedésekről szóló kormányrendeletről.

„A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) határozottan tiltakozik a Kormány 386/2025. (XII. 10.) Korm. rendelete ellen, amely egyik napról a másikra alapvetően átalakítja a javítóintézetekben dolgozó pedagógusok, nevelők és más segítő szakemberek munkafeltételeit, és az intézmények irányítását a büntetés-végrehajtási szervezet hatáskörébe helyezi, egyidejűleg folyamatos rendőri jelenlétet előírva.” – írja közleményében a PDSZ.

Órán vert össze egy gyereket a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója

A szakszervezet szerint a rendelet a javítóintézetekben dolgozók számára súlyos jogbizonytalanságot teremt: „megváltoztatja a munkavégzés szakmai kereteit, a felelősségi viszonyokat és a mindennapi munkakörülményeket anélkül, hogy erről bármiféle előzetes szakmai vagy érdekképviseleti egyeztetés történt volna az érintett munkavállalókkal vagy szakszervezeteikkel.”

A PDSZ álláspontja szerint a javítóintézetekben:

  • nem rendészeti, hanem gyermekvédelmi és pedagógiai eszközökre van szükség,
  • nem fegyveres jelenlétre, hanem megfelelő létszámú, képzett pedagógusokra, nevelőkre, pszichológusokra és segítő szakemberekre,
  • nem központosított hatalmi irányításra, hanem szakmai autonómiára és átlátható működésre.

Emellett felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a rendeletet és inkább érdemi szakmai párbeszédet kezdeményezzen.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.