Megjelent a rendelet, amely szerint a magyar javítóintézetek felügyelete és irányítása átkerül a büntetés-végrehajtási szervezethez. A lépés egy újabb példája annak a kormányzati gyakorlatnak, amelyben a gyerekekkel foglalkozó intézményekben pedagógiai vagy szociális eszközök helyett rendvédelmi megoldások jelennek meg – hasonlóan az iskolaőrség néhány éve bevezetett rendszeréhez.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében a magyarországi javítóintézetek, ezentúl a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának irányítása alá tartoznak. A döntés ma 11 órakkor lépett hatályba és a rendőrség szerda reggel megjelent az intézményekben, a Szőlő utcai intézethez már kedden kivonult a rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Terrorelhárítási Központ egységei.
A kormány szerint a váltás célja az volt, hogy megszüntessék azokat a visszaéléseket és intézményi problémákat, amelyek az elmúlt hónapokban kerültek nyilvánosságra. A javítóintézetek mostantólA döntés több nagy intézményt érint, köztük a fővárosit, a rákospalotait, az esztergomit, az aszódit és a debrecenit.
Nem először kerülnek gyerekekkel kapcsolatos intézmények a rendvédelem közelébeA mostani átszervezés éles párhuzamot mutat az iskolaőrség 2020-as bevezetésével. Akkor a kormány az iskolai erőszak visszaszorítására hivatkozva döntött úgy, hogy több száz intézményben jelenjenek meg rendészeti feladatokat ellátó iskolaőrök.
Az iskolaőrök rendőrségi státuszú közfeladatot ellátó személyek, akik kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak, és feladatuk az iskolai rend fenntartása. A rendszer már akkor is éles szakmai vitákat váltott ki, mivel a pedagógus- és gyermekjogi szervezetek arra figyelmeztettek: az iskolai konfliktusok megoldásához pedagógiai és mentálhigiénés támogatásra lenne szükség, nem rendészeti beavatkozásra.
Szakértői kritikák a rendészeti megközelítésről
Az Amnesty International Magyarország elemzése az iskolaőrség bevezetésekor világosan fogalmazott:
Ahol rendőr van az iskolában, ott a tanárok jellemzően kevésbé vesznek részt a konfliktusok kezelésében.
Hozzátették: "Az iskolaőri tevékenységek tehát felváltják a képzett pedagógusok által gyakorolt fegyelmezési módszereket, a diákok hibái pedig tanulság helyett büntetést von maguk után. A fegyelmező szerep átengedése csökkenti a tanárok intézményben képviselt morális tekintélyét, és gyengíti a tanárok és diákok közti bizalmi viszonyt."
A szakértők hangsúlyozzák: az iskolai és intézményi agresszió mögött gyakran olyan strukturális okok húzódnak meg, mint a hátrányos családi háttér, a szociális elhanyagoltság, a mentális nehézségek, az alulfinanszírozott gyermekvédelem vagy a hiányos pedagógiai támogatás. Ezeket a rendőri jelenlét nem képes orvosolni.
Emellett a Magyar Helsinki Bizottság jogászai arra is rámutatnak, hogy a „zárt intézetek” – javítóintézetek, gyermekotthonok, börtönök – „jelenlegi zártsága és katonai jellegű viszonyai mellett nem várható érdemi javulás.” Arra figyelmeztetnek, hogy az autoriter, arctalan működés „helyett az emberségnek kell érvényesülnie, és elengedhetetlen a független külső kontroll”.
Nem lehet csak a tünetet kezelni
A jogvédők hangsúlyozzák: a valódi változáshoz nem a militarizált működés, hanem a szakmai alapok megerősítése vezet. A javítóintézetek feladata nem a büntetés, hanem az, hogy hozzásegítsék a fiatalokat ahhoz, hogy később képesek legyenek beilleszkedni a társadalomba. Ehhez pedig elengedhetetlen:A jogvédők szerint amíg nem történik meg az intézmények feltárása, a hibák beismerése és a rendszerszintű felelősségvállalás, addig a rendészeti megoldások csak elfedik, de nem orvosolják a problémákat.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
