A Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében a magyarországi javítóintézetek, ezentúl a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának irányítása alá tartoznak. A döntés ma 11 órakkor lépett hatályba és a rendőrség szerda reggel megjelent az intézményekben, a Szőlő utcai intézethez már kedden kivonult a rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Terrorelhárítási Központ egységei.
A kormány szerint a váltás célja az volt, hogy megszüntessék azokat a visszaéléseket és intézményi problémákat, amelyek az elmúlt hónapokban kerültek nyilvánosságra. A javítóintézetek mostantól
- folyamatos rendőri bűnmegelőzési felügyelet alatt állnak,
- a dolgozók rendszeres rendészeti tájékoztatást kapnak,
- az ellátottak pedig akár a személyzet jelenléte nélkül is beszámolhatnak a rendőröknek az őket ért jogsértésekről.
A döntés több nagy intézményt érint, köztük a fővárosit, a rákospalotait, az esztergomit, az aszódit és a debrecenit.
Nem először kerülnek gyerekekkel kapcsolatos intézmények a rendvédelem közelébeA mostani átszervezés éles párhuzamot mutat az iskolaőrség 2020-as bevezetésével. Akkor a kormány az iskolai erőszak visszaszorítására hivatkozva döntött úgy, hogy több száz intézményben jelenjenek meg rendészeti feladatokat ellátó iskolaőrök.
Az iskolaőrök rendőrségi státuszú közfeladatot ellátó személyek, akik kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak, és feladatuk az iskolai rend fenntartása. A rendszer már akkor is éles szakmai vitákat váltott ki, mivel a pedagógus- és gyermekjogi szervezetek arra figyelmeztettek: az iskolai konfliktusok megoldásához pedagógiai és mentálhigiénés támogatásra lenne szükség, nem rendészeti beavatkozásra.
Szakértői kritikák a rendészeti megközelítésről
Az Amnesty International Magyarország elemzése az iskolaőrség bevezetésekor világosan fogalmazott:
Ahol rendőr van az iskolában, ott a tanárok jellemzően kevésbé vesznek részt a konfliktusok kezelésében.
Hozzátették: "Az iskolaőri tevékenységek tehát felváltják a képzett pedagógusok által gyakorolt fegyelmezési módszereket, a diákok hibái pedig tanulság helyett büntetést von maguk után. A fegyelmező szerep átengedése csökkenti a tanárok intézményben képviselt morális tekintélyét, és gyengíti a tanárok és diákok közti bizalmi viszonyt."
A szakértők hangsúlyozzák: az iskolai és intézményi agresszió mögött gyakran olyan strukturális okok húzódnak meg, mint a hátrányos családi háttér, a szociális elhanyagoltság, a mentális nehézségek, az alulfinanszírozott gyermekvédelem vagy a hiányos pedagógiai támogatás. Ezeket a rendőri jelenlét nem képes orvosolni.
Emellett a Magyar Helsinki Bizottság jogászai arra is rámutatnak, hogy a „zárt intézetek” – javítóintézetek, gyermekotthonok, börtönök – „jelenlegi zártsága és katonai jellegű viszonyai mellett nem várható érdemi javulás.” Arra figyelmeztetnek, hogy az autoriter, arctalan működés „helyett az emberségnek kell érvényesülnie, és elengedhetetlen a független külső kontroll”.
Nem lehet csak a tünetet kezelni
A jogvédők hangsúlyozzák: a valódi változáshoz nem a militarizált működés, hanem a szakmai alapok megerősítése vezet. A javítóintézetek feladata nem a büntetés, hanem az, hogy hozzásegítsék a fiatalokat ahhoz, hogy később képesek legyenek beilleszkedni a társadalomba. Ehhez pedig elengedhetetlen:
- a pedagógiai, pszichológiai és mentálhigiénés támogatás,
- a gyermekvédelmi rendszer megerősítése és a dolgozók folyamatos szakmai képzése,
- a zárt intézetek túlzottan katonai jellegű, hierarchikus működésének megszüntetése,
- a független, folyamatos külső ellenőrzés és a valódi panaszmechanizmusok biztosítása,
- valamint a teljes átláthatóság, amely megakadályozza, hogy a visszaélések újra és újra előforduljanak.
A jogvédők szerint amíg nem történik meg az intézmények feltárása, a hibák beismerése és a rendszerszintű felelősségvállalás, addig a rendészeti megoldások csak elfedik, de nem orvosolják a problémákat.
