Gyermekvédelmi dolgozókról derülhetett ki, hogy büntetett előéletűek, mégis átmentek a kifogástalan életvitel ellenőrzésen

A budapesti javítóintézet nemrég letartóztatott igazgató segíthetett nekik átmenni a vizsgálaton.

A Szőlő utcai javítóintézet letartóztatott igazgatójához több olyan gyermekvédelemben dolgozó köthető, akik átmentek a kifogástalan életvitel vizsgálaton, pedig múltjuk alapján meg kellett volna bukniuk az ellenőrzésen – derült ki a Népszava értesüléséből.

Május végén letartóztatták J. Péter Pált, a budapesti Szőlő utcai javítóintézet igazgatóját és élettársát, akiket emberkereskedelemmel, kényszermunkával és közfeladati helyzettel visszaélés bűntettével gyanúsítják.

A korábbi kegyelmi botrány nyomán bevezetett átvilágításon, amely a gyermekvédelem területén dolgozókra vonatkozik, a volt igazgató is átment – annak ellenére, hogy már 2011-es kinevezése előtt a gyermekvédelmi szakszolgálat jelezte a minisztériumnak: aggályos információk állnak rendelkezésre róla, köztük kiskorúakkal szembeni szexuális visszaélés gyanúja is.

Alkotmánybíróság előtt a gyermekvédelmi dolgozók kifogástalan életviteléről szóló jogszabály

A lap friss forrása szerint J. Péter Pál 2022 és 2023 szeptembere között egyidejűleg a nagykanizsai javítóintézet igazgatója is volt. Ott az egyik férfi munkatársa a gyámsági területen dolgozott, aki a büntetett előélete miatt elvileg nem mehetett volna át a vizsgálaton. Úgy tudják, a férfi múltját a gondozott gyerekek közül sokan ismerik.

Két másik, jelenleg is a Szőlő utcai intézetben dolgozó személyről is hasonló információk kerültek elő – nekik is meg kellett volna bukniuk az ellenőrzésen, ennek ellenére továbbra is végezhetik a munkájukat. A források szerint nem kizárt, hogy mindhárom esetben a már letartóztatott igazgató segített abban, hogy átjussanak a vizsgálaton.

A Népszava megkereste az illetékes hatóságokat is, hogy megtudják: hogyan történhetett meg, hogy ezek az emberek átmentek az átvilágításon, és hogy terveznek-e újabb ellenőrzéseket. A kérdésekre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.