Alkotmánybíróság előtt a gyermekvédelmi dolgozók kifogástalan életviteléről szóló jogszabály

A TASZ szerint már idén tavasszal döntés születhet.

  • Rodler Lili

Az Alkotmánybíróság (AB) elé került a gyermekvédelemben dolgozók kifogástalan életvitelének vizsgálatáról szóló szabályozás, és már idén tavasszal dönthet is a testület – tudta meg a Népszava Boros Ilonától, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Program vezetőjétől.

A kifogástalan életvitelről szóló tesztet a kormány a kegyelmibotrány kirobbanása után vezettette be, hangsúlyozva, hogy ezzel akarják megelőzni a pedofil és egyéb visszaéléseket. A teszt többek között azt vizsgálja, 500 kérdésen keresztül, hogy a gyermekvédelemben dolgozó személy - és annak közeli hozzátartozói – milyen gyakorisággal fogyaszt alkoholt, milyen a nemi élete, irányultsága, milyen gyakran jár szórakozni, illetve cigarettázik/drogozik-e.

A teszt bevezetése óta hatalmas felmondási hullám kerekedett. A kettő között erős a párhuzam, mivel többen azt gondolják, hogy a teszt személyiségi jogokat sért, így nem hajlandóak kitölteni. Aki nem tölti ki az adatlapot, azt pedig elbocsájtják. Az országban sok helyen, de a fővárosban kifejezetten rossz helyzet alakult ki tavaly nyáron, több csoportot is át kellett szervezzenek, mivel nem volt elegendő gyermekvédelmi dolgozó.

A TASZ vállalta két olyan gyermekvédelmi dolgozó jogi képviseletét, aki elvi okokból visszautasította a vizsgálatot, az ahhoz kapcsolódó, a magánéletük részleteire kérdező adatlap kitöltését. A TASZ mindkét esetben munkajogi pert indított. Mindkét eljárást a munkáltató ellen indítottuk, annak ellenére is, hogy a foglalkoztató a törvénynek megfelelően járt el, amikor az adatlap kitöltését megtagadó dolgozókat elbocsátotta – fogalmazott a Népszava.

„A jogi stratégiánk ugyanis az volt, hogy a munkaügyi peren keresztül maga a jogszabály kerüljön az Alkotmánybíróság elé. Ebben sikerrel is jártunk, mert az egyik eljárásban a munkaügyi bíróság, a társaság érveinek hatására felfüggesztette a pert, és a témában állásfoglalást kért az Alkotmánybíróságtól” – fejtette ki a lapnak Boros Ilona, a TASZ programvezetője.

Megjegyezte: a testület jó eséllyel még idén tavasszal dönt arról, hogy a kifogástalan életvitelről szóló szabályt az alaptörvénnyel ellenesnek tartja-e.

„Ha igen, akkor a jövőben nem lehet kötelezővé tenni a magánéletre vonatkozó kérdéssort, nem lehet arra a munkaviszony feltételeként tekinteni. Ha másként dönt a testület, akkor a TASZ nemzetközi bíróságtól kér majd jogorvoslatot” – magyarázta Boros.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.