A dolgozók hat százaléka otthagyja a gyermekvédelmet a kormány ellenőrzései miatt

A fővárosban kifejezetten rossz a helyzet, több gyermekotthoni csoportot is átszerveztek.

  • Tornyos Kata

Országos szinten 265-en, a munkavállalók 6 százaléka már biztosan elhagyja a gyermekvédelmet, az érintett gyerekeknek pedig emiatt költözniük kell – számolt be róla a Népszava a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tájékoztatása alapján.

A fenntartásukban lévő intézményekben 4 241-en dolgoznak, közülük 137-en megtagadták a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlap kitöltését, 128-an kérték jogviszonyuk megszüntetését, 71 főnél pedig nem járt még le a határidő.

A fővárosban kifejezetten rossz a helyzet: csoportok megszüntetését, lakásotthonok bezárását nem tervezik, bár a fővárosban egy 10, illetve egy 12 fős gyermekotthoni csoportot átszerveztek, és egy további 10 fős csoport átszervezése is várható. Az is kiderült, hogy a 151 gyereket ellátó budapesti Cseppkő Gyermekotthoni Központ igazgatójának munkaviszonya augusztus 21-én azonnali hatállyal megszűnt, „mert a kifogástalan életvitel ellenőrzést ellehetetlenítette” azzal, hogy az ellenőrzés alapjául szolgáló adatlapot nem írta alá. De a munkavállalók 19 százaléka hasonlóan döntöt.

A lap informátora szerint szinte nincs olyan ellátó hely - lakásotthon, gyermekotthon - ahonnan ne lenne kilépő, a távozások augusztus közepén kezdődtek, és emiatt „biztos, hogy csoportok szűnnek meg, lakásotthonokat kell bezárni. A gyerekek költöztetése azt jelenti, hogy a már most is zsúfolt intézményekbe további gyerekek érkeznek, a 10-12 férőhelyes lakásotthonokban 14-16 gyerek, a 40 fős gyermekotthonban akár 50 kiskorú lakik majd.

Júniusban írtunk arról, hogy összesen 1,7 milliárd forintot ad a kormány arra, hogy a gyermekvédelmi intézményekben vezetőként és szakmai munkakörben foglalkoztatottak pszichológiai alkalmassági vizsgálata és „kifogástalan életvitelének” ellenőrzése megtörténjen.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.