A fővárosban kifejezetten rossz a helyzet, több gyermekotthoni csoportot is átszerveztek.
Országos szinten 265-en, a munkavállalók 6 százaléka már biztosan elhagyja a gyermekvédelmet, az érintett gyerekeknek pedig emiatt költözniük kell – számolt be róla a Népszava a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tájékoztatása alapján.
A fenntartásukban lévő intézményekben 4 241-en dolgoznak, közülük 137-en megtagadták a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlap kitöltését, 128-an kérték jogviszonyuk megszüntetését, 71 főnél pedig nem járt még le a határidő.
A fővárosban kifejezetten rossz a helyzet: csoportok megszüntetését, lakásotthonok bezárását nem tervezik, bár a fővárosban egy 10, illetve egy 12 fős gyermekotthoni csoportot átszerveztek, és egy további 10 fős csoport átszervezése is várható. Az is kiderült, hogy a 151 gyereket ellátó budapesti Cseppkő Gyermekotthoni Központ igazgatójának munkaviszonya augusztus 21-én azonnali hatállyal megszűnt, „mert a kifogástalan életvitel ellenőrzést ellehetetlenítette” azzal, hogy az ellenőrzés alapjául szolgáló adatlapot nem írta alá. De a munkavállalók 19 százaléka hasonlóan döntöt.
A lap informátora szerint szinte nincs olyan ellátó hely - lakásotthon, gyermekotthon - ahonnan ne lenne kilépő, a távozások augusztus közepén kezdődtek, és emiatt „biztos, hogy csoportok szűnnek meg, lakásotthonokat kell bezárni. A gyerekek költöztetése azt jelenti, hogy a már most is zsúfolt intézményekbe további gyerekek érkeznek, a 10-12 férőhelyes lakásotthonokban 14-16 gyerek, a 40 fős gyermekotthonban akár 50 kiskorú lakik majd.
Júniusban írtunk arról, hogy összesen 1,7 milliárd forintot ad a kormány arra, hogy a gyermekvédelmi intézményekben vezetőként és szakmai munkakörben foglalkoztatottak pszichológiai alkalmassági vizsgálata és „kifogástalan életvitelének” ellenőrzése megtörténjen.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
