A dolgozók hat százaléka otthagyja a gyermekvédelmet a kormány ellenőrzései miatt

A fővárosban kifejezetten rossz a helyzet, több gyermekotthoni csoportot is átszerveztek.

  • Tornyos Kata

Országos szinten 265-en, a munkavállalók 6 százaléka már biztosan elhagyja a gyermekvédelmet, az érintett gyerekeknek pedig emiatt költözniük kell – számolt be róla a Népszava a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tájékoztatása alapján.

A fenntartásukban lévő intézményekben 4 241-en dolgoznak, közülük 137-en megtagadták a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlap kitöltését, 128-an kérték jogviszonyuk megszüntetését, 71 főnél pedig nem járt még le a határidő.

A fővárosban kifejezetten rossz a helyzet: csoportok megszüntetését, lakásotthonok bezárását nem tervezik, bár a fővárosban egy 10, illetve egy 12 fős gyermekotthoni csoportot átszerveztek, és egy további 10 fős csoport átszervezése is várható. Az is kiderült, hogy a 151 gyereket ellátó budapesti Cseppkő Gyermekotthoni Központ igazgatójának munkaviszonya augusztus 21-én azonnali hatállyal megszűnt, „mert a kifogástalan életvitel ellenőrzést ellehetetlenítette” azzal, hogy az ellenőrzés alapjául szolgáló adatlapot nem írta alá. De a munkavállalók 19 százaléka hasonlóan döntöt.

A lap informátora szerint szinte nincs olyan ellátó hely - lakásotthon, gyermekotthon - ahonnan ne lenne kilépő, a távozások augusztus közepén kezdődtek, és emiatt „biztos, hogy csoportok szűnnek meg, lakásotthonokat kell bezárni. A gyerekek költöztetése azt jelenti, hogy a már most is zsúfolt intézményekbe további gyerekek érkeznek, a 10-12 férőhelyes lakásotthonokban 14-16 gyerek, a 40 fős gyermekotthonban akár 50 kiskorú lakik majd.

Júniusban írtunk arról, hogy összesen 1,7 milliárd forintot ad a kormány arra, hogy a gyermekvédelmi intézményekben vezetőként és szakmai munkakörben foglalkoztatottak pszichológiai alkalmassági vizsgálata és „kifogástalan életvitelének” ellenőrzése megtörténjen.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.