A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói a NASA műholdas talajnedvesség-mérési adatainak ellenőrzésében vesznek részt. A közös munka segíthet pontosabban előre jelezni az aszályokat, a hőhullámokat és javíthatja az időjárás-előrejelzéseket is.
Nagyon úgy tűnik, hogy a kutyák jóval többet értenek a beszédből, mint elsőre gondolnánk, ráadásul a gazdi közvetlen tanítása nélkül.
A magyarok egy átlagos napnak több mint az egytizedét videók nézegetésével töltik – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss YouTube-kutatásából. Az is kiderült, hogy a férfiak gyakrabban kattintanak online mozgóképekre a munkahelyükön vagy az edzőteremben, mint a nők, akik inkább a házimunkák végzése közben, háttértevékenységként indítanak el interneten elérhető tartalmakat.
2050-ig biztosítana stabil finanszírozást és működési kereteket a magyar kutatás számára az a megállapodás, amelyet a kormány a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal írt alá.
A globális felmelegedés miatt néhány évtized alatt drasztikusan csökkent a fagyos napok száma Magyarországon.
Egy év telt el a 2024-es iskolai mobiltilalom óta, és kiderült, hogy a diákok többsége túlélte a „digitális detoxot” – de nem mindenki örömmel. Bár a jegyek javultak és a diákok a szünetekben többet beszélgetnek egymással, a szabályok kreatív kijátszása, a hiányérzet és a bizonytalanság új problémákat vetett fel.
Többek között például csökkenti a koncentrációt.
Két friss ELTE-s tanulmány bizonyítja, hogy a kutyák ADHD-hoz hasonló viselkedési jegyei mérhetők, hatással vannak tanulásukra és önkontrolljukra.
Harminc különböző országban mérték fel, mik voltak az emberek kedvenc és legkevésbé kedvelt tantárgyai.
Egyre többen választják a magyar diákok közül a külföldi egyetemeket: a 2024/25-ös tanévben közel 30 százalékkal többen mint 2017-ben – derül ki az Engame Akadémia legfrissebb kutatásából. Ez azt jelenti, hogy a magyar felsőoktatás hallgatóinak nagyjából 7 százaléka, vagyis minden tizennegyedik diák, külföldön folytatja tanulmányait.
Egy friss amerikai kutatás szerint egyre több 18–39 év közötti fiatal számol be memória-, koncentrációs vagy döntéshozatali nehézségekről.
Főként külföldi hírességeket, sportolókat, zenészeket, színészeket és üzletembereket tartanak a példaképeiknek a magyar gimnazisták, közülük is leginkább férfiakat - ez derül ki legalábbis az Engame Akadémia friss kutatásából.
A kutatók egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a mikroműanyagok nemcsak a környezetet, hanem a szervezetünket is átalakíthatják – akár a gondolkodásunkat is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusai legújabb kutatásukban annak jártak utána, milyen anatómiai, kognitív és evolúciós feltételei lennének annak, hogy a kutyák valóban beszélni tudjanak.
Tíz százalékkal meghaladja a nemzetközi átlagot.
A brazíliai Niterói városában működő Wolbito do Brasil gyárban hetente több millió Aedes aegypti szúnyogot tenyésztenek, hogy a Wolbachia baktériummal módosított rovarok segítségével csökkentsék a dengue-láz, a Zika-láz és a sárgaláz terjedését. A projekt komplexitása és hatékonysága a modern biotechnológiai megoldások nemzetközi élvonalába emeli a brazíliai kezdeményezést.
A „tehetséges szótanuló” kutyák nemcsak megjegyzik a játékok neveit, hanem képesek teljesen új, küllemükben eltérő tárgyakra is kiterjeszteni a szavak jelentését – ha azok ugyanarra a funkcióra szolgálnak.
A Publicus Intézet szeptemberi felmérése szerint a magyarok több mint fele úgy látja, hogy az ápolói pálya nem jó választás. Bár a szakemberek bére és társadalmi megbecsültsége az elmúlt években enyhén javult, az ápolók helyzete továbbra is kritikus, és az utánpótlás biztosítása nem megoldott.
Az olvasási képességek jó része már az iskola előtt kialakul, mégis sok diák lemarad az értő olvasásban – állítja Prof. Dr. Steklács János, a Pécsi Tudományegyetem Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszékének vezetője.
Ők azok, akik csak egy egyszerű, rövid szöveget képesek elolvasni és értelmezni.
