Egy hatodikos kisfiú könyvet írt a holokausztot túlélő dédnagymamájáról

Czink Benjámin a holokauszt 80. emléknapjának alkalmából végzett átfogó családfakutatást. A családja története a bergen-belseni haláltábort túlélő dédnagymamájától és annak testvérétől indul, akiket Svédországba menekítettek ki. A könyv és a kutatás kapcsán a kisfiút és az iskoláját a budapesti svéd nagykövetségről is meglátogatták.

  • Rodler Lili

Minden család története egyedi és izgalmas, az viszont nem mindennapi, hogy egy hatodikos kisfiú elhatározza, hogy kutatni szeretné a felmenői történetét. Czink Benjámin viszont így tett és a talált dokumentumok és az elmesélések alapján, egy kis segítséggel, írt is egy könyvet. Hozzá kell tenni, hogy a kisfiú mindezt szinte hobbiból, a szabadidejében csinálta, mivel érdekli a családfakutatás és a családtörténet.

 

Tóth Andrea

A könyv és a kutatás elindulásának története felkeltette a budapesti Svéd Nagykövetség érdeklődését is, így a múlt héten Andreas Attorps, a követség egyik munkatársa, dr. Széchenyi András történész, és dr. Szegő Ágnes történész, családfakutató, valamint Judit Horvath-Lindberg a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület elnökhelyettese ellátogattak a Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskolába, ahol Czink Benjámin is tanul – tették közzé a nagykövetség Facebook-oldalán.

 

Múlt héten Andreas Attorps kollégánk, dr. Széchenyi András történész, és dr. Szegő Ágnes történész, családfakutató,...

Posted by Embassy of Sweden in Budapest on Monday, February 10, 2025

A vendégekkel Kertész Gábor, az iskola tanára is találkozott, akinek édesanyja szintén Svédországba került, hasonlóan dr. Szegő Ágnes édesanyjához és nagynénjéhez. A látogatáson Benjámin nagymamája is jelen volt.

A találkozó résztvevőit az iskola igazgatója Kovács Bernadett is köszöntötte és Mártha Zsolt igazgatóhelyettessel is találkoztak. Megismerhették Benjámin iskoláját és tanárait, azt az iskolai hátteret, amely segítette a kutatásai során. A jövőbeni tervek között szerepel egy svédországi testvériskola felkutatása és a követséggel való szorosabb együttműködés is.

A svéd érdekeltség egyébként abból ered, hogy Benjámin dédanyja a „fehér buszok” egyikével érkezett Svédországba.

 

Wikipedia

Fehér buszok

1945 tavaszán a Svéd Vöröskereszt nagy léptékű humanitárius akciót szervezett, melynek során mintegy 20 000 foglyot szállítottak Svédországba közép-európai koncentrációs táborokból, fehér színű buszokban. Sokan közülük Svédországban maradtak, ahol új életet kezdhettek.

 

A kisfiú már 2023-ban is foglalkozott a családjának történetével. Akkor A tulipános láda kincsei címen nyújtott be egy pályaművet izraeli ANU Múzeum családtörténeti pályázatára. Az európai és az ázsiai pályázók mezőnyében, Benji az öt legjobb közé került és a családtörténeti pályázat nyerteseként, 2023. június 8-án Izraelben vehette át az oklevelét, egy ünnepélyes díjkiosztó gála keretében. Azon a nyár pedig a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Vármegyei Levéltárának egyik munkatársának segítségével folytathatta a családfakutatást.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.