A mikro-RNS felfedezéséért ítélték oda az idei orvosi Nobel-díjat

A génszabályozásban döntő szerepet játszó felfedezésért adták a rangos elismerést.

Október 7-én a stockholmi Karolinska Intézetben bejelentették, hogy két amerikai tudós, Victor Ambros és Gary Ruvkun kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a mikro-RNS és a génszabályozásban betöltött szerepe felfedezéséért - írja a HVG.

A két biológus munkájuk során sikeresen felfedezte a mikro-RNS-t, az apró RNS-molekulák új osztályát, amelyek döntő szerepet játszanak a génszabályozásban.

„Úttörő felfedezésük a génszabályozás egy teljesen új elvét tárta fel, amelyről kiderült, hogy elengedhetetlen a többsejtű élőlények, köztük az ember számára”

– nyilatkozta az akadémia a döntésével kapcsolatban.

A kitüntetését a kutatók összesen 11 millió svéd koronát (388 millió forintot) kapnak. A hivatalos díjátadót pedig a hagyományoknak megfelelően december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulójának napján fogják átadni.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.