szerző:
Rodler Lili
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az országban ő az egyetlen, aki ezen a területen tevékenykedik, és az első, aki digitális arcrekonstrukciókat készít.

Dr. Kis Luca biológia-rajz szakos tanárként végzett a Szegedi Tudományegyetemen, itt találkozott az arcrekonstrukció lehetőségével az egyik órán. Később az Embertani Tanszéken PhD-zott, majd a doktori kutatása mellett elkezdett online digitális arcrekonstrukciót tanulni. A munkáját azóta is az SZTE munkatársaként végzi.

Ahogy azt Kis az SZTE oldalán megjelent interjúban is meséli a pályafutása során számos régen elhunyt személy arcát elevenítette meg, az egyik legutóbbi munkája pedig annak a honfoglalás kori nőnek a megelevenítése volt, aminek a híre aztán a világsajtót is bejárta.

Nemrég ugyanis az SZTE Régészeti Tanszékének munkatársaiból álló kutatócsoport egy korábban feltárt honfoglaláskori sír vizsgálatánál azt a felfedezést tették, hogy egy feltehetően "harcos" nő végső nyughelye. Ez azért különleges, mivel eddig nem találtak arra példát, hogy nőket fegyverekkel temettek volna el a 10. század környékén. Típusosan a harcos férfiakat temették el a fegyvereikkel.

Az antropológiai vizsgálatok, illetve a további ereklyék miatt, amiket a sírban találtak, arra a következtetésre jutottak, hogy az eddigi feltételezésekkel ellentétben, biztosan egy nő maradványait tárták fel, aki feltetehetően harcos múltal rendelkezett.

 

A fegyvermelléklettel eltemetett nő illusztrációja

Kis Luca megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a munkája csupán illusztráció volt, hiszen nem volt elég információjuk a rekonstruáláshoz. Mindössze annyit tudtak, hogy az egyén idős volt és nő.

Jelenleg két újabb arcrekonstrukciós projekten is dolgozik. Az egyik a mohácsi csata tömegsírokban eltemetett embereit igyekszik megjeleníti koponyáik alapján.

„A mohácsi tömegsírnál az arcrekonstrukciókhoz eléggé limitáltak a lehetőségek, mivel nagyon rossz állapotban maradtak meg a csontok, hiszen egymásra voltak dobálva a testek a sírban, így összenyomták egymást. Ebből adódóan viszonylag kevés koponyáról lehet rekonstrukciót készíteni” – fejtette ki a szakember az interjúban.

A másik projekt pedig a Kunszállás-Fülöpjakab avar kori temetőben eltemetett egyik férfi arcának a rekonstrukciója.

 

Források szerint az avar kori férfiak csipesszel eltávolították az arcszőrzetüket, ezt tükrözi a Kunszállás–Fülöpjakab temetőben feltárt férfi arcrekonstrukciója.

„Legtöbbször híres emberek, például fontos történelmi személyek arcát szokták rekonstruálni, akár egy-egy fontosabb tudományos szempontból kiemelkedő temetkezés esetében is. A temetőben kiemelkedő jelentőségű a 32. sírszámú egyén. Mind a régészeti mellékletei, mind pedig az összetett genetikai kapcsolatai azt mutatják, hogy a közössége elit rétegéhez tartozhatott.” – válaszolta meg a kérdést Kis, hogy miért éppen ennek az egyénnek az arcát fogja megeleveníteni.

Az arcrekonstrukció egyik célja, hogy segítsen az embereknek érzelmileg jobban kapcsolódni a történelmi korok embereihez.

Dr. Kis Luca munkája rendkívül összetett, sok fázisból áll. Ahhoz, hogy meg tudjon eleveníteni a körülményekhez képest hitelesen egy arcot először átfogó antropológiai vizsgálatot kell végeznie. Ki kell derítenie az egyén elhalálozási életkorát, nemét, kikell derítenie, hogy melyik nagy földrajzi csoporthoz tartozhatott és, hogy volt-e valamilyen fertőző betegsége, vagy maradandó sérülése, esetleg fejlődési rendellenessége.

Utána régészek és történészek segítségét kéri, akik a sírmellékletekből és történelmi forrásokból vonnak le következtetéseket, ami az egyén öltözékét illeti és státuszát. A végső simítások egyikeként pedig egy genetikussal is konzultál, hogy bőrtónust, szemszínt, illetve hajszínt tudjon kötni az egyénhez.

A rajzot magát egyébként egyszerre több 3D-s grafikai program használatával készíti el.