Sokan feltételek nélkül is elfogadnak olyan információkat, amelyek kétes forrásokból származnak.
TikTok-videók hatására a fiatalok közel fele hajlamos magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegségekkel diagnosztizálni – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából.
„A pszichológusok egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy teljesen egészséges serdülők orvosi kontroll nélkül, kizárólag az interneten terjedő információkra támaszkodva mentális betegségekkel, például autizmussal vagy ADHD-vel diagnosztizálják magukat.”
A közösségi médiában egyre elterjedtebbek a mentális betegségeket bemutató videók, azonban ezeknek a minősége és megbízhatósága gyakran erősen megkérdőjelezhető. Az NMHH középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatásából is az látható, hogy a fiatalok sok esetben hajlamosak feltételek nélkül elhinni olyan információkat, amelyek bizonytalan forrásból származnak.
A jelenség hatására gyakran túlzásba is vihetik az online egészségügyi tartalmak fogyasztását, ami betegségszorongást alakíthat ki. A helyzetüket pedig tovább ronthatja, ha olyan virtuális közösségekhez csatlakoznak, amelyeket hasonló betegségtudattal rendelkező emberek alkotnak.
Az NMHH 127 középiskolást és egyetemistát kért fel arra, hogy értékeljen egy rövid, TikTok-szerű videót, amelyben a kutatók álinfluencere egy fiktív mentális betegség, az úgynevezett „virtuális identitás disszociációs zavar” (VIDZ) tüneteiről beszél.
A fiktív betegség tünetei közé olyan általános érzéseket soroltak, amelyekkel az alanyok könnyen tudtak azonosulni. Ilyen volt például: a túlzott bevonódás a közösségi médián zajló folyamatokba, a fokozott érzelmi reakciók az interneten történtekre, valamint az online és offline identitás keveredése.
Ezzel azt akarták megvizsgálni, hogyan hatnak a hasonló, interneten terjedő tartalmak a fiatalokra.
30 százalék egyáltalán nem hitte el, amit a videóban hallott.
Azonban a vizsgálatban részt vettek 44 százalékának sikerült elhinnie, hogy a VIDZ létezik, és ezenfelül azonosítani is tudta magán vagy másokon az állítólagos tüneteket.
„A kutatás feltárta, hogy a fiatalok esetében nagyobb az esélye a téves öndiagnózisnak, ha érzelmileg erősen bevonódnak a közösségi média világába, illetve, ha nem rendelkeznek megfelelő egészségügyi alapismeretekkel.„
Ezzel rávilágítottak arra, hogy milyen fontos a tudatos internethasználat és a kritikus médiafogyasztás oktatása a fiatalok számára, illetve az álhírek felismerési készségeit fejlesztő foglalkozások szükségessége a közoktatásban.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
