A felhasználók szerint a TikTok többek között függőséget és figyelemzavart is okoz.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 13-25 év közötti fiatalok körében végzett friss tanulmánya szerint minél gyakrabban használja valaki a TikTok-ot, annál kevésbé képes felismerni az álhíreket.
A kérdőívek és interjúk alapján készült felmérésben azt szerették volna megfigyelni, hogy a vizsgált korosztályt mennyire képesek befolyásolni a platform tartalmai, illetve milyen a kritikus gondolkodásra és az álhírek felismerésére való képességük.
A közösségi platformok közül a megkérdezett fiatalok többsége a YouTube-ot tartotta a legfontosabbnak. A TikTok-ot annak ellenére találták viszonylag kevesen nélkülözhetetlennek, hogy ez az oldal veszi el a legtöbb időt a válaszadók mindennapjaiból.
A legtöbben egy nap két óránál hosszabb időt is eltöltenek a TikTok-on.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a tanulmány szerint kétszer annyi nő használja a TikTok-ot, mint férfi, és másfélszer annyi nő használja napi két óránál többet a platformot, mint amennyi férfi.
Mennyire ismerik fel a fiatalok az álhíreket?
„A legtöbb válaszadó önbevallása szerint úgy ellenőriz egy-egy TikTok-videóban látott állítást, hogy a teljes történetet elolvassa, és más forrásban is utánanéz az abban szereplő információnak.”
A résztvevőknek a kutatás során konkrét, a platformon terjedő, valós vagy hamis információkat tartalmazó videókról kellett megállapítaniuk, hogy azok manipuláltak vagy valósak.
Az eredmények alapján arra következtettek, hogy a videók valóságtartalmának megítélésében olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint például a posztoló profiljának ismertsége, hitelessége, valamint a fiatalok előzetes ismeretei és tapasztalatai a bemutatott konkrét téma kapcsán.
Emellett a fiatalok álhírfelismerési képessége összefügg a szüleik iskolai végzettségével is. általánosságban minél magasabb volt a gondviselők iskolázottsága, a vizsgált fiatalok annál jobban felismerték az álhíreket, valamint annál hatékonyabban ellenőrizték az információkat. A tanulmány arra is rávilágított, hogy általánosságban minél gyakrabban tiktokozott egy válaszadó, annál kevésbé volt képes felismerni az álhíreket és kiszűrni a valótlan információkat.
Jó vagy rossz a TikTok?
A TikTok megítélése nem is olyan egyszerű. Bár az interjúk alapján népszerű a fiatalok körében, sokan közülük aggodalmukat fejezték ki a platform által létre jöhető függőség, figyelemzavar és időveszteség, a nem mindig megbízható információk, valamint a túlzott ingeráradat miatt.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
