Az MTI-nek beszélt Palkovics László oktatásügyi államtitkár a terveiről a keddi kerekasztal előtt. A Klik átalakítására is hajlandónak tűnik, azonban konkrétumokról még inkább nem beszélt.
Balog Zoltán szerint már olyan stabil az ország helyzete, hogy lehetőség nyílik belső korrekciókra az oktatási rendszerben, az érintettek érdekeit jobban figyelembe véve.
Miután több mint 23 ezren – magánszemélyek, intézmények és egész tantestületek – álltak a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének kezdeményezése mellé, a tanárok újabb levelet tettek közzé, melyben tömören megfogalmazzák, milyen problémák vannak jelenleg a közoktatásban, melyre sürgősen megoldást kell keresni. Az újabb nyílt levelet már Orbán Viktornak, Balog Zoltánnak és Czunyiné Bertalan Juditnak címezték a hermanosok és a budapesti Teleki Blanka Gimnázium tanárai.
Czunyiné Bertalan Judit szerint harmadával csökken majd a tanárok adminisztrációs terhe egy új rendelet szerint. Nem két, hanem ötévente lesz értékelés. Emellett Balog Zoltán bejelentette: megalakul a Köznevelési Kerekasztal, ez lesz a színtere annak, hogy egyeztessenek a tanárokkal. Azt is kijelentették, dolgoznak az oktatás megreformálásán.
Uniós forrásokkal enyhítené a közoktatás bajait a kormány, és közel hatvan milliárdot szánnának egy nyilvántartó rendszerre.
Napról-napra újabb szervezetek jelentik be, hogy támogatják a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének tiltakozását az oktatás jelenlegi állapotával szemben. A szervezők célja már egy országos hálózat létrehozása, ami nem titkoltan nyomást akar gyakorolni a kormányra oktatásügyben.
Nem kaptak választ sem a Kliktől, sem pedig az államtitkárságtól, ezért tették közzé levelüket a Herman Ottó Gimnázium dolgozói. Az intézmény közalkalmazotti tanácsának elnöke szerint országossá nőhet a miskolci iskola akciója.
Huszonnégy tanárt mondott ki bűnösnek a Gyulai Törvényszék csütörtökön. Szinte minden létező előírást megszegtek a Harruckern János Közoktatási Intézményben. A naplók hamis kitöltésében résztvevő tanárokat bűnsegédlet miatt ítélték el.
Évek óta egyre kevesebb az oktatásra fordított állami pénzmennyiség. Persze csökken a diákok száma is, ám a forráskivonás annál is nagyobb, mint amit a létszámcsökkenés indokolna. A tanárok bérfejlesztése még valamennyit javíthat az összképen, ám ha egyszerre adnák oda a több évre elnyújtott emelést, az is csak kozmetikázná az eredményeket. Nagyon nem állunk jól a többi fejlett országhoz képest, és nem látszik, hogy a jövőben mitől javulna a helyzet.
„Tabletizálná” a kormány az oktatást, így a következő években sok országhoz hasonlóan a táblagépek itthon is fontos szerephez jutnának az iskolákban. Jelenleg egyetlen hasonló projekt fut, a Telenor által indított Hipersuli Program, amin keresztül már láthatók, hogyan ítélik meg diákok, tanárok és szülők a táblagépes oktatást. Megnéztük, mire kell figyelnie a kabinetnek, ha komolyan gondolja a tabletizálást.
A többi középfokú képzési területnél sokkal jobban esett a szakiskolákban tanulók száma, de gimnáziumokba és szakközépiskolákba is kevesebben iratkoztak be. Kiadta az Emberi Erőforrások Minisztériuma a köznevelési statisztikai gyorstájékoztatót.
Egyre nagyobb a feszültség az iskolákban és egyetemeken. Az ELTE-BTK oktatói a megalázó bérek miatt írtak nyílt levelet, a közoktatásban dolgozó tanárok pedig már a sztrájkot fontolgatják. Hozzájuk csatlakoznának a nevelést-oktatást segítők, akiknek csak látszólagosan emelték a fizetésüket – volt, akinek csak bruttó 775 forinttal.
Nincs net és telefon a Kliknél, sokan ezért otthonról dolgoznak, vagy a saját mobiljukon, laptopjukon. A háttérben egy pofonegyszerű ok állhat.
Átalakítja a kormány a közoktatást: jönnek az iskolaközpontok, amik körül azonban egyelőre nagy a titkolózás, még az érintettek sem tudnak részleteket.
A Monster szerint a tanároknak legalább ötven okuk van arra, hogy szeressék a munkájukat. Mi kiemeltük a tíz legjobb érvet.
A rendszeres házi feladat növeli a matematika és természettudományos teljesítményt, de csak akkor, ha nem túl sok. Egy óránál többet nem érdemes tanulni otthon.
„Én olyan tervről tudok, hogy megerősítjük a szakképzést, de semmifajta állami kényszert nem fogunk alkalmazni. Aki gimnáziumba akar menni, az ezután is gimnáziumba fog menni, ha megfelel az ottani feltételeknek” – mondta a vs.hu-nak Balog Zoltán embererőforrás-miniszter.
Egyértelművé válik a közösségi szolgálat elvégzésének végső határideje, kötelező lesz az etikai kódex elkészítése a pedagógusoknak, bővül az Oktatási Hivatal feladatköre - többek között ezt tartalmazza a köznevelési törvény január 1-én életbe lépő módosítása.
Mintegy 6 százalékkal csökkent a nappali rendszerű középfokú oktatásban részt vevők száma a 2014/2015-ös tanévben az előzőhöz képest az előzetes adatok szerint - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai tükör című friss kiadványából. Az adatok ugyanakkor 0,1 százalékos emelkedést mutatnak az általános iskolásoknál.
Gyakran hall olyan mondatokat manapság, hogy az érettségi nem jó semmire, és többet ér, ha valaki szakmát tanul - mondta a Hír TV-nek Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, aki szerint a magyar állampolgárok az elmúlt 20 évben döntöttek, az érettségit választották. Olyan helyre íratják a szülők a gyerekeiket, ami érettségit ad.
