Hetek óta rendszeresen a pedagógusok béremelését hozta fel válaszul a tanári tiltakozási hullámára a kormány és a Fidesz-KDNP, bár a tanárok 25 pontos követelése között nem igényeltek béremelést. Balog Zoltán miniszter nyilvánosságra került levele gyakorlatilag elismeri, hogy nem a béremelésről szólnak a tanári tiltakozások.
Összesen 4538 problémát fogalmaztak meg a magyar közoktatási rendszerrel kapcsolatban a pedagógusok a 198 tankerültei klikes egyeztetéseken, Balog Zoltán levelének a 444 által nyilvánosságra hozott tartalma szerint nem is említi a miniszter, hogy a pedagógusok a béremelésükért tiltakoznának.
Orbán Viktor a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó beszédében is kitért a tanárok ügyére, követeléseik között azonban a béremelést hangsúlyozta. A miniszterelnök szerint mindig lesznek, akiknek semmi nem elég, valamint hangsúlyozta az újabb béremelés indokolatlanságát.
Korábban Pósán László kormánypárti képviselő is megszólalt, miszerint "pofátlanság", hogy újabb 18 százalékos béremelést követelnek a tanárok - nem tudni, honnan vette az adatot. Lázár János a múlt csütörtöki Kormányinfón szállt be a nem létező számháborúba, szerinte nem lehet minden évben 20 százalékos béremelést adni.
Az összes panasz és megjegyzés között 194-szer említették a tananyag és a tanulói óraszám mérséklését, 188-szor a pedagógusok kötelező óraszámának csökkentését. A gazdasági és függetlenségi kérdésekben 176-szor említették az intézmények önálló gazdálkodási jogkörének szélesítését, valamint az oktató-nevelő munkához szükséges felszerelés hiányáról panaszkodtak 175 alkalommal. A tanári minősítési rendszer hibái miatt 175 panaszt fogalmaztak meg.
A levelet a fontos, elvégzendő feladatokkal zárta a miniszter, melyeket a Köznevelési kerekasztalon fogadtak el - bár egyik érdemi szakszervezet sem ismeri el a KK létjogosultságát. A miniszteri levél szerint rövidtávon rendezni kell Klik költségvetését és át kell alakítani gazdálkodását, egyszerűsíteni a közbeszerzést, az elmaradt jövedelmeket pótolni kell, illetve lehetővé kell tenni, hogy a nyugdíjas kort elérő pedagógusok a tanév végéig taníthassanak. Ezen felül még egyszerűsíteni szándékoznak a tanfelügyeleti rendszeren is, mely az önértékelésre is vonatkozik.
Az új tanévet már egy átalakított Klikkel kezdené meg az oktatási tárca, átalakítanák a jogköröket, rendeznék a foglalkoztatási kérdéseket. A többi módosítást csak a 2017-es tanévre ütemeznék, ami rosszul érintheti a nem pedagógus iskolai dolgozókat - a tüntetők elmondása szerint ők 2007 óta nem kaptak béremelést. Szintén csak addigra vizsgálják felül a pedagógusok előmeneteli rendszerét, csökkentenék az adminisztrációt, átalakítanák az Oktatási Hivatalt. Az egyik legfontosabb követelés is leghamarabb 2017-ben teljesülhet, hogy tekintsék át a Nemzeti Alaptantervet, ezáltal csökkentve a diákok és a tanárok leterheltségét.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
