Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hetek óta rendszeresen a pedagógusok béremelését hozta fel válaszul a tanári tiltakozási hullámára a kormány és a Fidesz-KDNP, bár a tanárok 25 pontos követelése között nem igényeltek béremelést. Balog Zoltán miniszter nyilvánosságra került levele gyakorlatilag elismeri, hogy nem a béremelésről szólnak a tanári tiltakozások.
Összesen 4538 problémát fogalmaztak meg a magyar közoktatási rendszerrel kapcsolatban a pedagógusok a 198 tankerültei klikes egyeztetéseken, Balog Zoltán levelének a 444 által nyilvánosságra hozott tartalma szerint nem is említi a miniszter, hogy a pedagógusok a béremelésükért tiltakoznának.
Orbán Viktor a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó beszédében is kitért a tanárok ügyére, követeléseik között azonban a béremelést hangsúlyozta. A miniszterelnök szerint mindig lesznek, akiknek semmi nem elég, valamint hangsúlyozta az újabb béremelés indokolatlanságát.
Korábban Pósán László kormánypárti képviselő is megszólalt, miszerint "pofátlanság", hogy újabb 18 százalékos béremelést követelnek a tanárok - nem tudni, honnan vette az adatot. Lázár János a múlt csütörtöki Kormányinfón szállt be a nem létező számháborúba, szerinte nem lehet minden évben 20 százalékos béremelést adni.
Az összes panasz és megjegyzés között 194-szer említették a tananyag és a tanulói óraszám mérséklését, 188-szor a pedagógusok kötelező óraszámának csökkentését. A gazdasági és függetlenségi kérdésekben 176-szor említették az intézmények önálló gazdálkodási jogkörének szélesítését, valamint az oktató-nevelő munkához szükséges felszerelés hiányáról panaszkodtak 175 alkalommal. A tanári minősítési rendszer hibái miatt 175 panaszt fogalmaztak meg.
A levelet a fontos, elvégzendő feladatokkal zárta a miniszter, melyeket a Köznevelési kerekasztalon fogadtak el - bár egyik érdemi szakszervezet sem ismeri el a KK létjogosultságát. A miniszteri levél szerint rövidtávon rendezni kell Klik költségvetését és át kell alakítani gazdálkodását, egyszerűsíteni a közbeszerzést, az elmaradt jövedelmeket pótolni kell, illetve lehetővé kell tenni, hogy a nyugdíjas kort elérő pedagógusok a tanév végéig taníthassanak. Ezen felül még egyszerűsíteni szándékoznak a tanfelügyeleti rendszeren is, mely az önértékelésre is vonatkozik.
Az új tanévet már egy átalakított Klikkel kezdené meg az oktatási tárca, átalakítanák a jogköröket, rendeznék a foglalkoztatási kérdéseket. A többi módosítást csak a 2017-es tanévre ütemeznék, ami rosszul érintheti a nem pedagógus iskolai dolgozókat - a tüntetők elmondása szerint ők 2007 óta nem kaptak béremelést. Szintén csak addigra vizsgálják felül a pedagógusok előmeneteli rendszerét, csökkentenék az adminisztrációt, átalakítanák az Oktatási Hivatalt. Az egyik legfontosabb követelés is leghamarabb 2017-ben teljesülhet, hogy tekintsék át a Nemzeti Alaptantervet, ezáltal csökkentve a diákok és a tanárok leterheltségét.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).