A Magyar Tudományos Akadémia a közoktatási reform kapcsán jórészt a hosszútávú hatásokkal foglalkozik, ezen a területen kíván a Köznevelési kerekasztal segítségére lenni - összegezhető Lovász László, az MTA elnökének szerdai sajtótájékoztatója. Lovász az egyik legnagyobb problémának azt tartja, hogy fokozatosan háttérbe szorultak a pedagógia megújítását célzó kutatások. Az elnök szerint ezen túl viszont a közoktatás egyéb problémái nem rájuk vonatkoznak.
Az MTA szerdai - több témát érintő - sajtótájékoztatóján a közoktatásban tapasztalható folyamatokra is kitért az intézmény vezetése. Lovász László elmondása szerint épp egy éve kezdett az Akadémia a közoktatás tudományterületein átfogó módszertani kutatásokba, melyek eredményeit a különböző szakmacsoportok egy február végi konferencián egyeztetik. Az elnök szerint ez mindössze véletlen egybeesés, hogy épp most került reflektorfénybe a közoktatás állapota, mikor új szakaszba léphet a pályázati pénzből megvalósult kutatás.
A Köznevelési kerekasztalon az MTA is részt vett, Lovász szerint minden fontos problémakörre kitértek a találkozó. A szakmai munkában az MTA elsősorban a hosszútávú tervezést tudja segíteni, például új pedagógiai módszerek javaslásával, melyek kutatásaikon alapulnak. Az elnök nem véletlenül emelte ki a módszertant, ugyanis meglátása szerint ez az egyik legfőbb problémaforrás, hogy a 60-as és 70-es években folytatott kutatások fokozatosan abbamaradtak.
A módszertannak rendkívül fontos szerepe van, ugyanis hiába követi esetleg a tananyag a modern követelményeket, ha a pedagógusok nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, mellyel maradéktalanul át tudják adni ezt a tudást. Az elnök elmondása szerint a gyerekeket és tanárokat érintő technológiai és társadalmi változásokra reagálva a kutatások felélesztését tekinte egyik feladatának az MTA. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy az Akadémia részt vesz olyan munkacsoportokban is, melyek az iskola céljának megfogalmazásán dolgozik, vagyis hogy mire kell felkészítenie a diákokat az évek során.
Lovász ugyanakkor egy határt is húzott, szerinte a közoktatás "egyéb problémái" nem rájuk vonatkoznak.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
