A Magyar Tudományos Akadémia a közoktatási reform kapcsán jórészt a hosszútávú hatásokkal foglalkozik, ezen a területen kíván a Köznevelési kerekasztal segítségére lenni - összegezhető Lovász László, az MTA elnökének szerdai sajtótájékoztatója. Lovász az egyik legnagyobb problémának azt tartja, hogy fokozatosan háttérbe szorultak a pedagógia megújítását célzó kutatások. Az elnök szerint ezen túl viszont a közoktatás egyéb problémái nem rájuk vonatkoznak.
Az MTA szerdai - több témát érintő - sajtótájékoztatóján a közoktatásban tapasztalható folyamatokra is kitért az intézmény vezetése. Lovász László elmondása szerint épp egy éve kezdett az Akadémia a közoktatás tudományterületein átfogó módszertani kutatásokba, melyek eredményeit a különböző szakmacsoportok egy február végi konferencián egyeztetik. Az elnök szerint ez mindössze véletlen egybeesés, hogy épp most került reflektorfénybe a közoktatás állapota, mikor új szakaszba léphet a pályázati pénzből megvalósult kutatás.
A Köznevelési kerekasztalon az MTA is részt vett, Lovász szerint minden fontos problémakörre kitértek a találkozó. A szakmai munkában az MTA elsősorban a hosszútávú tervezést tudja segíteni, például új pedagógiai módszerek javaslásával, melyek kutatásaikon alapulnak. Az elnök nem véletlenül emelte ki a módszertant, ugyanis meglátása szerint ez az egyik legfőbb problémaforrás, hogy a 60-as és 70-es években folytatott kutatások fokozatosan abbamaradtak.
A módszertannak rendkívül fontos szerepe van, ugyanis hiába követi esetleg a tananyag a modern követelményeket, ha a pedagógusok nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, mellyel maradéktalanul át tudják adni ezt a tudást. Az elnök elmondása szerint a gyerekeket és tanárokat érintő technológiai és társadalmi változásokra reagálva a kutatások felélesztését tekinte egyik feladatának az MTA. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy az Akadémia részt vesz olyan munkacsoportokban is, melyek az iskola céljának megfogalmazásán dolgozik, vagyis hogy mire kell felkészítenie a diákokat az évek során.
Lovász ugyanakkor egy határt is húzott, szerinte a közoktatás "egyéb problémái" nem rájuk vonatkoznak.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
