Az oktatási államtitkár szerint 18 százalékos béremelést jelentene a pedagógusok követeléseinek három pontja, az óraszámcsökkentés, az órakedvezmény visszaállítása és a minőségi munkavégzésért járó pótlék. A tanárok korábban sem kérdőjelezték meg, hogy emelkedtek a béreik az életpályamodellel, de munkaterheik túl nagy mértékben nőttek. Nem további emelést várnak, csak terheik csökkentését, a kormány ebben viszont azt látja, hogy kevesebbet kap a közpénzért.
A pedagógus életpályamodell bevezetésével megindult a tanárok béremelése is, ám a kötelező óraszámok 26-ra emelése, az adminisztrtív terhek növekedése azt is jelentette, hogy a béremeléssel együtt jóval több munkát várt el az állam a pedagógusoktól. A munkaterhek oly mértékben nőttek, hogy a tanárok több esetben is arról panaszkodtak, hogy a kötelező iskolában tartózkodáson túl, a rendes munkaidejükön kívül is számos feladatot kell elvégezniük.
Palkovics László oktatási államtitkár keddi tájékoztatása szerint a pedagógusok követelése, miszerint a kötelető óraszámot 26-ról 22-re mérsékeljék, már önmagában 15 százalékos béremelést eredményez. Ez azt jelenti, hogy bár az állam gyakorlatilag nem fordítana többet a bérekre, Palkovicsék nem kívánják a pedagógsuk terheit csökkenteni. Az Eduline által a február 13-án a Kossuth téren megszólaltatott pedagógusok szerint az óraszámcsökkentés csak annyit jelentene, hogy ideje maradna a pedagógusoknak a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra, szakkörök tartására - mely az oktató-nevelő munka része -, illetve csökkenének a munkaidőn túli terheik is.
| További cikkenik a témában |
Balog rácáfol pártjára: nem a bérükért tüntetnek a tanárok Ennyivel nőtt a pedagógusok bére: egy tanár kiakadt, közzétette, mennyit keres |
Az államtitkár szerint további 2,5 százalékos béremelést jelentene a minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítő pótlék visszatérése a rendszerben, ehhez jönnének a különböző, például osztályfőnöki pótlékból adódó összegek. Ezek bár valóban extra ráfordítást jelentenek, de a szakszervezetek már többször hangsúlyozták, hogy az életpályamodell bevezetésével a pótlékok rendszerét felszámolta a kormány, vagyis aki több feladatot is ellát, az nem kap nagyobb javadalmazást - ez a tiltakozók szerint a motivációt veszi el az tanárokól.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára is részt vett a tájékoztatón. Elmondása szerint amennyiben megvalósulna a tanárok kérése, hogy a minimálbér változásához kössék a pedagógusbéreket, akkor már januártól 8 százalékkal nagyobb mértékben nőtt volna a fizetésük. Hozzátette, hogy így a tavalyi évet nézve 15 milliárddal többet "húznának ki a családok és az állam zsebéből." Rétvári a kormány kedvelt érvét hozta fel, mondván épp ennyivel olcsóbbak az új rendszerben a tankönyvek. A szakszervezetek korábban azonban emlékeztettek, hogy az ígéretekkel ellentétben a kormány törölte el béreik minimálbérhez kapcsolását, vagyis a tanárok csak azt kérik vissza, ami korábban járt nekik.
Rétvári Bence azt hangoztatta, hogy jelentősen nőttek a köznevelésre fordított források az elmúlt években - ez szembe megy minden független méréssel, például az OECD felméréssel. Rétvári szerint 2012-től mintegy 230 milliárd forint többletforrást biztosított a költségvetés a pedagógusbérek emelésére, ehhez képest az államtitkár szerint 2010 előtt GDP-arányosan és nominálisan is csökkent a köznevelésre fordított források aránya. Hozzátette, a jelenlegi kormány 2012-ről 2013-ra 32 milliárddal, 2013-ról 2014-re 120 milliárddal, 2014-ről 2015-re 34 milliárddal fordított többet a pedagógusbérekre, és ez folytatódik, erre az évre is 34 milliárd plusz áll rendelkezésre - közölte.
Az államtitkár kiemelte, hogy a kormánynak feltett szándéka volt, hogy először a pedagógusok számára vezeti be az életpályát, az ő munkájukat szerette volna megbecsülni. Ezért fordították a fenti összegeket a pedagógusok bérének emelésére.
Az esetleges pedagógussztrájkról Rétvári azt mondta, folyamatosan tárgyalnak a Pedagógusok Szakszervezetével, de az érdekképviselet eddig nem jelezte ezt a szándékot hivatalosan. Palkovics László kérdésre válaszolva azt mondta, ha meghívják őket a civil közoktatási platformra, akkor megfontolják, elmenjenek-e. Emlékeztetett, hogy a köznevelési kerekasztal kedden tartja következő ülését, ezen az alternatív kerekasztal delegáltját is szívesen látják, A szakszervezetek azonban továbbra is funkciótlannak tartják a kormány által összehívott kerekasztalt.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
