A KDNP által létrehozott Barankovics Alapítvány oldalán jelent meg az egyik pedagógus szerző cikke, aki szerint senki nem akar kormányt dönteni, de mindenképp jelezni akarták, hogy "nagy baj van."
Egy közelmúltban készült felmérés szerint a lakosság háromnegyede egyetért a tiltakozó tanárok követelésével, a kormánypárti támogatók között is kétharmados a tanárok támogatottsága. A jelenségre példát a kereszténydemokraták által létrehozott Barankovics Alapítvány szolgáltatott, melynek weboldalán egyik pedagógus foglalkozású szerzőjük hosszan sorolta, hogy miért tiltakoznak a tanárok.
A csapból is ez folyik, de mintha süket fülekre találna, s mintha mindent szándékosan kifacsarva tálalna az, akinek fogalma sincs egy iskola mindennapjairól. Mert ez derült ki eddig: FOGALMUK SINCS
- írja a szerző, Vukovári Panna. A kötőként és pedagógusként dolgozó Vukovári maga is részt vett a szombati tüntetésen, de az általa leírtak alapján a párthovatartozás a közoktatás kapcsán lassan irrelevánssá válik:
Nem akartunk kormányt dönteni. Nem akartunk kiabálni vagy hajigálni. Nem akartunk demagóg lózungokat. Mi csak azt akartuk, hogy lássa, aki segíthet; hogy lássa, akinek látnia kell, hogy baj van. Nagy baj van.
Az írás szerint egyáltalán nem arról van szó, hogy mire futja a tanárok fizetéséből, nem az a legfontosabb, hogy mennyire súlyos a szakma megalázottsága, hanem az, hogy ők egyszerűen remdezett körülmények között szeretnének tanítani. Az eszközeik nem elégségesek, sem a rendszer, sem a személyi feltételek, sem a szellemi keret nem adja meg azt, amire szükség lenne egy modern, nívós, európai szintű oktatáshoz - sorlta a problémákat.
Vukovári szerint a jelenlegi rendszerben távolodik a valóság és az iskola, vagyis a tanulók által megszerezhető tudással egyre kevesebbet kezdhetnek a való életben.
MI vagyunk azok, akiké a felelősség: mi lesz belőlük. Belőlünk. És a tanárember olyan ember, hogy ha feladat van, akkor feladat van: nem nyugszik, míg végére nem jár. És nem csak szóval. Tettel is.
- zárja írását a pedagógus.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
